Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Bíró László: Gondolatok az ifjúsági pasztorációról és az ifjúsági zarándoklatokról
Megy, mert tudja, hogy az ifjúsági zarándoklatok a tanúságtétel helyei, ő maga is szívesen hallgatja meg a másik tanúságtételét, s közben hite, élete konfrontálódik mások hitével, életével. Viszonyítási pontokat kap mind a maga, mind közössége megítéléséhez. — Ugyancsak az egyik fiatal fogalmazta meg így, hogy „jön a zarándoklat napjai alatt megélni a hegyre épült várost” a nyolc boldogság szellemében. S közben megtapasztalja, hogy a kereszténység megélhető, a krisztusi tanítás szép, örömet adó. Egyáltalán nem jelentős számban, de vannak felszínesebb motívumok is: megragadták az ifjúsági találkozók énekei, szeretne újakat tanulni; de ott vannak a tömegben — különösen a több napos rendezvényeknél — azok a tizenévesek is, akik nem annyira a találkozó kedvéért jönnek. Számukra a találkozó inkább csak ürügy, hogy — vallásos szülők esetében — viszonylagos könnyedséggel kimozdulhassanak otthonról. — Tény, hogy a megjelentek önként indultak el, mert valakit keresnek vagy, mert valakit megtaláltak, és most újból szeretnének találkozni vele. d) Mit nyújtanak az ifjúsági talákozók? Valaki így fogalmazta: „Az ifjúsági találkozók segítettek a keresztények önérzetreformján, aminek következtében a keresztény fiatalok már nem oldalazva járnak az utcán. A kisközösségeknek hátteret adott, s lassan kialakult a magyar ifjúsági pasztoráció közös formai nyelve.” De részletezzük tovább, mit nyújtanak számunkra az ifjúsági találkozók? — Tanítást. Az ifjúsági találkozókról nem hiányoznak az értékes előadások, melyek nemcsak az ott lévő pár száz vagy pár ezer emberhez jutnak el, kisközösségek sokasága hallgatja meg, újra meg újra kazettáról, s teszik életprogramjukká hétről hétre az ott hallottakat, megbeszélve egymással a felmerült kérdéseket. Az előadások legtöbbször nem kioktató jellegűek, hanem tanúságtevő erejűek, élményszerűek. Az országos találkozók eddigi témái a keresztény élet alapvető kérdéseit ölelték fel: az élet értelme, az ima, ki nekem Jézus Krisztus?, a hét szentség, a nyolc boldogság, egyház, papság, szerzetesség, házasság. — Információt. Egy-egy kisközösség állandó veszélye a beszűkülés,a rálátás-nélküliség, a hamis elittudat, a fantázia nélküli unalom. Az ifjúsági találkozókon lát, hall és kénytelen ítéletet alkotni a fiatal. Információk zuhognak rá az előadásokból, az igehirdetésekből, a kiscsoportos foglalkozásokból, az egyéni beszélgetésekből. Hite hittel, aktivitása aktivitással szembesül. Értesüléseket szerez arról, mi minden történik az ország különböző pontjain, a keresztény ifjúsági csoportokban. Tudatosan vagy tudat alatt konvergenciák fogalmazódnak meg benne, viszi a fiatalokhoz, akik otthon maradtak, az új információkat. Frissíti az otthoni közösség életét. Visszahatnak a lelkipásztorra, az információáradatból az éppen most érettségizett megtudja, hogy a számára még ismeretlen egyetemi városban hol talál neki megfelelő ifjúsági csoportot, s már vannak is ismerősei. — Modelleket. Ifjúsági találkozóink, — különösen a több napos együttlétek — sok-sok modellt sorakoztatnak fel a jelenlevők előtt. Modellt kapnak legtöbb ifjúsági találkozón — a liturgikus előírások keretét megőrizve — a szentmisét úgy ünnepelni, hogy a résztvevők megsejtsenek valamit az Eucharisztia titkából, a szentmise által megvalósult testvéri egységből. — Modellt kapnak szerencsés esetben, — amennyiben az ifjúsági találkozók vezetői megfelelő csoportvezetőkről tudnak gondoskodni — a csoportmunkához, a csoportvezetés módszeréhez, a Szentírás közösségi olvasásához vagy egy téma közösségi kibontásához. Az imamódok is a mai fiatalt megszólító formában jelennek meg. A zsolozsma, a rózsafűzér, a szabadimádság, az ott kapott élményeken keresztül az övé lesz. Otthon is tudja gyakorolni, egyénileg és közösségileg egyaránt. — Sugárzó embereket. Az ifjúsági találkozók nagyobbrészt nem üresfejű és -lelkű, ólálkodó kíváncsiskodóból állnak, hanem van közöttük szép számmal elkötelezett, sugárzó ember, mind az előadók, mind a résztvevők között, akik nemcsak beszélnek Krisztusról, hanem átragyog rajtuk Krisztus, akikből nem csak eufórikus lelkesedés, hanem hitből fakadó erő, szeretet és remény sugárzik, akik idegenként is testvérként 183
