Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 2. szám - KÖRKÉP - Tomka Miklós: "Elveszett" katolikusok? - avagy mennyi a katolikusok létszáma ma Magyarországon?
Tomka Miklós „ELVESZETT” KATOLIKUSOK? — Mennyi a katolikusok létszáma Magyarországon? — A Magyar Katolikus Almanach 1984. a katolikusok összlétszámát 6 365 976 főben jelöli meg. Ekkor az ország lakóinak száma 10 678 770 fő volt. Ezen belül az Almanach szerint 59,6 százalék katolikus. Az utolsó olyan hivatalos statisztika szerint, ami még felekezeti megoszlást közölt (1949), az ország népességében a katolikusok részaránya 70,5%, ami 1984-ben 7 528 533 főt jelent. A különbség több, mint egy millió 162 ezer ember; vagyis — a magasabb értékhez viszonyítva — 15,4%, magyarázatra szorul. — Ez a statisztikai eltérés többféle meggondolásra késztet: 1. Előzetes, tájékoztató jellegű kérdés, hogy más források milyen adatokat közölnek? 2. Az ellentmondás láttán tisztázandónak tűnik a fogalomhasználat: kit tekint az adatközlés katolikusnak? 3. Ugyanígy tisztázandó az adatforrás és az adatgyűjtés módja: honnan tudja az adatközlő az általa megadott számot? 4. Pontos és egyértelmű terminológiai és adatfelvételi kritériumok esetén mennyi a katolikusok létszáma? 5. A helyesnek adott létszámadattól való eltérés hogyan keletkezhetett? És végül 6. Mi ennek a statisztikai torzításnak a gyakorlati jelentősége? — 1. Ami az ellenőrzésül használható irodalmi forrásokat illeti, azok meglehetősen eltérő információkat adnak, a katolikusok létszámát 5,8—6,7 millióra, a társadalomban való részarányukat 53,9—62,3 százalékra becsülve (1. tábla). Az összhang hiánya semmiképpen nem bátorít valamely adat elfogadására. Az irodalom tehát csak a pontosabb munkára ösztönöz. (Egyik-másik forrásnak apró érdekessége viszont, hogy míg a katolikusok arányszámát a várhatónál 11—12 százalékkal — Barrett, Clévenot és Voss — alacsonyabban jelöli meg, a reformátusokét nagyjából az 1949-ben kimutatott szintre becsüli.) — 2. Alapvető kérdés, hogy ki a katolikus egy-egy adatközlésben? Barrett különbséget tesz „statisztikailag” és „gyakorló ill. hitvalló" katolikusok között. További források ismeretében négyféle megközelítés nevezhető fogalmilag egyértelműnek. Ezek szerint katolikus az, aki: a) katolikusnak lett keresztelve és nem lépett ki vagy nem lépett át a mai felekezetbe; b) népszámlálás, más statisztikai-szociológiai adatfelvétel vagy bármilyen hivatalos önjellemzés során magát katolikusnak vallja; c) környezetében katolikusnak számít, akit mások annak tartanak és d) vallásgyakorlatával magát katolikusnak mutatja. — A négyféle meghatározás igen eltérő mértékben használható vizsgálati-mérési kiindulásul, a) Az egyházjogi megközel ítés jól vizsgálható: a kereszt- ség, kilépés, átlépés nyilvántartott és felderíthető tények, b) A magát katolikusnak nyilvánításból csak akkor lehet kiindulni, hogy létezik ilyenfajta adatfelvétel és -nyilvántartás. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 1949 óta nem kérdez vallást. Nagyobb mintán kérdezett reprezentatív szociológiai vizsgálatok 1972 óta léteznek. Ezek összesen mintegy 150—180 ezer embert kérdezték felekezeti hovatartozásukról. Ha ezek az adatok hozzáférhetőek, megbízható képet adnak az ország felnőtt népességéről. A teljes népesség azonban vallási változások idején így nem vizsgálható, hiszen a gyermekektől ilyen önjellemzést nem lehet elvárni, c) A környezet megítélése igen csalóka és bizonytalan adatforrás, amit sokminden befolyásolhat. Pontosabb számszerűségre ezúton nem érdemes törekedni, d) A vallásgyakorlat viszonylag jól mérhető tény, ám különböző fokozatai vannak s nincsen vitathatatlan kritérium arra, hogy mely pontig tekintsünk valakit „még” katolikusnak, ill. honnan kell valakit „már nem” katolikusnak tartani. A vallásgyakorlat tehát inkább a vallásosság vagy a katolikusság milyenségének megítélésekor veendő figyelembe, nem pedig a katolikusok számának megállapításakor. (Csak tájékoztatásul: ma Magyarországon a felnőtt népesség mintegy 8—10 százaléka vesz részt vasárnap szentmisén, mintegy 30—35 százaléka megy nagy ünnepeken templomba, mintegy 41 százaléka köt katolikus házasságot, ha azt házassági akadály nem gátolja, gyermekét mintegy 52 százaléka keresztelteti katolikusnak, halott hozzátartozóját 113
