Teológia - Hittudományi Folyóirat 20. (1986)
1986 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Széll Margit: Az ökumenikus lelkiségről
— Mária az Egyház ősképe! így nevezi őt a protestáns Thurian is. Máriában az egyház eredeti tisztasága tükröződik, hiszen „az egyház is szűz és anya!" (LG 64.). — „Testi születésünk szerint különbözünk ugyan egymástól — mondja Luther —, de a keresztségben mindannyian elsőszülöttei lettünk a szűzi egyháznak, mely lélekben tiszta szűz, mivel megtartja Isten szavát" (1534. febr. 2. — WA 37,287f). — Mária mindannyiunk közbenjárója! „Meg kell tanulnunk a közös nyelvet, hogyan kérjük helyesen Mária közbenjárását!" — sürgeti Fries. Nem Krisztus és Mária miatt kell tennünk, hanem keresztény testvéreink miatt, hogy imáink által is az egyetértés és szeretet lelkületét árasszuk. A helyes imamódot az egyház liturgiájában ismerjük fel, főleg a négy Eucharisztikus imádságban: „A szentek közösségében megemlékezünk elsősorban a dicsőséges mindenkor Szűz Máriáról, Istenünknek és Urunknak, Jézus Krisztusnak édesanyjáról. . ., valamint vértanúidról és szenteidről. Az ő érdemeikért és könyörgésükre add, hogy mindnyájan érezzük oltalmadat" (I. Eucharisztikus ima megemlékezése). — Ugyanígy fogalmaz a Francia Református Egyház Liturgikus Bizottsága: „Istenem, kérjük jóságodat, hogy. . . Máriával és minden idők híveivel együtt mi is részesüljünk az örök életben." A példákból kitűnik, hogy a liturgia nem fordul közvetlenül Máriához, hanem mindig Istenhez imádkozik Krisztusban és a Szentlélek által. A személyes Mária-imádságok közös keresztény gyökerekből fakadnak. A III. századi ún. Manchester-papiruszon már ez a fohász olvasható: „Isten anyja, kérjük irgalmas védelmedet. Ne engedd, hogy minket, akik hozzád fordulnak, legyőzzön a kísértés, hanem ments meg minket minden veszélytől. Te, aki egyedül vagy tiszta és áldott." — Luther idejében kétségtelenül sok visszaélés volt a Mária-tiszteletben, ezért egyetlen feltételt szab híveinek: „Mária által nem lehet Isten tiszteletét helyettesíteni. ,Mária nem bálvány.' Nem ő teszi a jót, hanem az Isten. De kérhetjük, hogy Isten Mária óhaja által adja meg, és tegye meg azt, amit kérünk. Ezt kérhetjük a szentektől is, azonban minden jó egyedül Isten műve" (WA 7,574f). Az ortodox keresztények mélységes Mária-tiszteletére itt csak utalunk. Ők szinte együttélnek az Istenszülővel. Liturgiájukban megünneplik Mária hitigazságait, bár a dogmatikus meghatározásoktól vonakodnak. Nekünk, a racionalizmusra hajló nyugatiaknak nagy segítség lenne, ha elmélyednénk a keleti lelkiségben, főleg imáikat, és szépséges Mária-ikonjaikat fogadnánk el. Általuk megsejthetnénk, mit is jelent valójában az az ősi mondás, hogy az „ikon a hit és az örökélet reményének jele". Megfontolásunkat ennek a közös reménynek jegyében zárjuk, Luther egyik szép Mária-kö- nyörgését idézve: „Boldogságos Szűz és Isten Anyja, milyen nagy vigaszt adott Benned számunkra az Isten. Kegyesen megtekintette méltatlanságodat, és példád által számunkra is kinyilvánította, hogy minket, esendő embereket sem fog elvetni, hanem kegyes szemmel tekint reánk" (WA 7,569). jegyzetek: — 1. Roger Schutz: Etonnement d’un Amour, Taizé, 1979. — Fleurissent les déser- tes du coeur, Taizé, 1982. — 2. Max Thurian: L'Eucharistie, Mémorial du Seigneur, Sacrifice d'action et d'intercession, Neuchátel, 1963. — Maria: Mutter des Herrn, Urbild der Kirche, Mainz, Topos Taschenbuch 72. — 3. Azokra a dokumentumokra utalunk, melyekben már lefektették a közös konszenzus alapján létrejött szakkifejezéseket az Eucharisztia —, illetőleg a Mária-témában: A „Hit és egyházi szervezet" Bizottsága ülésén: Lund (Svédo.) 1952; Montreal 1963; Bristol (Anglia) 1967. Mindezt az Egyházak Ök. Tanácsa IV. ülése foglalta össze (Uppsala, 1968). — 4. Heinrich Fries: Maria als Thema der Ökumene. — 5. Luther idézetek: D. Martin Luthers Werke: Kritische Gesamtsangabe (Weimarer Ausgabe, Weimar 1883. - Böhlau: WA). A TEOLÓGIA 1986. ÉVI TÉMÁI: 2. AZ IGEHIRDETÉS (AZ ÉRDEKLŐDŐK, A KRITIKUSOK ÉS A KÖZELEDŐK SZEMPONTJÁBÓL) — 3. A KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG PAPJA ÉS MUNKATÁRSAI — 4. AZ „EMBERARCÚ ISTEN" A KÖZREMŰKÖDNI KÍVÁNÓK SZÍVES JELÉNTKEZÉSÉT MIELŐBB VÁRJUK. A KÉZIRATOK TERJEDELME MAX. 350 sor. A KÉZIRATOK BEKÜLDÉSÉNEK HATÁRIDEJE: 1986. 3. sz. MÁJUS 1. — 4. sz. JÚLIUS 1.
