Teológia - Hittudományi Folyóirat 20. (1986)
1986 / 1. szám - FÓRUM - Gyulay Endre: Mostohagyermekünk: a katekézis
FORUM Gyulay Endre MOSTOHAGYERMEKÜNK: A KATEKÉZIS Személyemet nem szeretem emlegetni, de meg kell okolnom, miért is merek Írni: A Hamvas-féle könyveket tanultam tanítani szegedi teológus éveimben. Tanárom Merksz Elemér volt, a magyar kateketika és katekézis nagy „motorja". 1953-tól a mai napig minden tanévben tanítottam, hol iskolában, hol templomban. Öt és fél évig Merksz Elemér után kateketikatanár voltam a Szegedi Hittudományi Főiskolán. Az első hittankönyv pályázaton három beadott könyvemből kettőt díjaztak és az akkori új könyvek szerkesztésében kettőben is részt vettem. A második pályázatban egyházmegyei kiküldöttként működtem. Majd az újabb könyvek egyikénél lektori megbízásomról lemondtam, mert bizonyos irányokkal nem értettem egyet. Működöm az egyházmegyei kateketikai bizottságban. Katekéta múltam kötelez, hogy most megszólaljak. Két, gyermekek részére készült könyv jelent meg és hozzá egy-egy segédkönyv. Megfelelnek-e ezek a kor és a magyar igényeknek? Miért jók és miért nem jók? Milyen nehézségek vannak a magyar hitoktatásban? Milyen megoldásokat mernék ajánlani? (Tudom, hogy ezek a kérdések csak felületesen tárgyalhatok egy ilyen rövid írásban, de azt is tudom, hogy lépnünk kell!) Álljon itt pár idézet az Ált. Káték. Direktórimból: 14. „Az Ige szolgálata tehát a Szent Könyvekből és az apostoli prédikációkból indul ki, ahogyan ezeket az Egyház érti, értelmezi és alkalmazza a konkrét körülményekben." — 34. „Ezt a feladatot az Egyház elsősorban a kateké- zisben hajtja végre. Isten szavából merítve az igazságot és ragaszkodva a szó világos kifejtéséhez, a katekézis arra törekszik, hogy Isten iránt teljes hűséggel tanítson. Feladatait azonban nem lehet arra korlátozni, hogy régebbi korokból örökölt formulákat ismételgessen, hanem ezeket a formulákat meg kell értenie, s ha úgy adódik, új módon, de a tartalomhoz hűségesen, a hallgatók szintjéhez igazodva kell elmondania. Az előadás szintje életkorok, műveltségi szintek, eltérő kultúrák szerint igazodik." — 46. „Olyan pedagógiai rendszert kell kiválasztani, amely megfelel a katekézisben részt vevő közösségek vagy emberek körülményeinek. Ebből adódik, hogy nagyon gondos tanulmányozás után határozzák meg a katekézis módszerét konkrét esetekben. A Püspöki Konferenciák feladatkörébe tartozik, hogy ezt a kérdést tüzetesen megvizsgálják és kateketikai direktóriumokkal különféle katekizmusokkal, — amelyek többféle életkort és kulturális lehetőséget vesznek figyelembe — és más alkalmas segédeszközökkel legyenek a katekéták segítségére." — 81. „ . . . Az is fontos, hogy a katekézis úgy közölje anyagát, hogy az valóban alkalmazkodjék a gyermekek körülményeihez." — 119. „Tudva a katekizmus szerkesztésének nehézségeit, ugyanakkor ezen müvek nagy fontosságát, tanácsos a következő: A) Teológusok és katekéták közös munkájaként szülessenek meg. B) Kérjék ki egyéb szakemberek tanácsait is. C) Kérjék ki a helyi ordináriusok véleményét. D) Kísérleti idő előzze meg a végleges publikációt. E) Megfelelő idő elteltével vegyék felülvizsgálat alá. A katekizmusokat, mielőtt közzéteszik őket, a Szentszéknél is jóvá kell hagyni." — 108. „Bármilyen lelkipásztori tevékenység, ha nincs hozzá megfelelően képzett és felkészített személyzet, szükségszerűen kudarcba fullad. A különféle munkaeszközök önmagukban hatástalanok, ha nincsenek megfelelően képzett katekéta kezében. Ezért a katekézis szövegének megújítását és a katekézis szervezésének átalakítását meg kell előznie a katekéták megfelelő képzésének ... Ez a Püspöki Konferenciák sajátos feladata." — 110. „A folyamatos továbbképzésnek különböző fokozatai és módjai lehetnek. Mindazokra ki kell terjednie, akik katekézissel foglalkoznak és a katekéták egész életére szólnia kell, míg csak ezt a munkát végzik." A Catechesi tradendae pedig így ír: 17. „A katekézisnek szüntelen megújulásra van szüksége, részben saját fogalmának pontos megértésében, részben a pedagógiai módszerek, a nyelv, és az újabb eszközök eredményes használata területén, hogy jobban át tudja adni az örömhírt. A megcsontosodott szokások és kitaposott ösvények lustaságot és tehetetlenséget szülnek és mindennek akadályává válhatnak." — 31. „Lehetséges, hogy a katekézis mai körülményei és a pedagógiai módszerek azt javallják, hogy a katekézis tanításának gazdag anyagát ne így, hanem inkább valami más módon adjuk tovább. Az anyag épsége iránti igény nem zárja ki a különböző 33
