Teológia - Hittudományi Folyóirat 20. (1986)

1986 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Simonyi Gyula: Egy közösségi modell

hogy először egyedül elvégzi a tervezést, kidolgozza a programot és a már elkészült anya­got bocsátja jóváhagyásra a közösség elé, hanem a program is már a világi hívekkel való közös megbeszélés alapján kerüljön összeállításra. Az egyházközség életének minden jelentős mozzanata a pap és világiak, a közösség együttes gondolatainak, munkájának szintézise, ered­ménye legyen. — d. Az egymásért élés elvének életté tétele. — Meg kell végre érteni, hogy a jézusi kül­detés szerinti élet nemcsak abból áll, hogy saját magunk üdvösségét munkáljuk, hanem sok­kal inkább abból, hogy a körülöttünk élő, általunk elérhető embereket segítsük a jézusi út felismerésében és követésében. — Nagy áldozat ez. Önmagunk érdekének feladása, időnknek, energiánknak mások szolgálatába állítása sokszor nagyon nehéz. Ez azonban minden közösségi tevékenység alapja és ha azt akarjuk, hogy papjaink és világi híveink közösségi együttműkö­dése eredményes, gyümölcsöző legyen, papjainknak és nekünk világiaknak eleve át kell ala­kulnunk, életünk alapjává kell tennünk a másokért való lemondani tudást, áldozatvállalást. Be kell látnunk, hogy a körülöttünk élő közömbösöket, keresőket, a mai életünket és tevé­kenységünket figyelőket csak tetteinkkel, életpéldánkkal vonzhatjuk, segíthetjük a jézusi útra. A MUNKATÁRSAK KÖRE. — Széles kör vonható itt meg: e körbe tartoznak a képviselő tes­tület, a szorosabb tanács tagjai, az egyházközségi alkalmazottak (sekrestyés, kántor stb.) az egyházi hozzájárulás beszedői, valamint a fiatal és felnőtt kisközösségek. Tágabb körben, de ugyanilyen fontossággal ide tartoznak a műszaki, gazdasági, pénzügyi, könyvelési szak­emberek, pedagógus, jogász, orvos, akik mint az egyházközség tagjai vagy mint vendégek a maguk szakterületén tudnak mint munkatársak segítséget adni a papnak a műszaki, pénzügyi munkában, gyermekekkel való foglalkozásban, jegyesekkel való kapcsolatban, a jegyesoktatás­ban, jogi problémák megoldásában stb. — A pap és az említett körbe tartozó világiak kész­ségén, rátermettségén és a fentebb említett néhány alapelv gyakorlati alkalmazásán múlik, hogy e körből eleven egyházi élet alakuljon ki. A KÖZÖSSÉGI MODELL. — Annyit szükséges még előre bocsátanom, hogy az egyházköz­ség kis temploma — a plébános és a világiak együttes nagy munkájának eredményeként — rendkívül családias, a templom kápolnaszerű kisebb mérete szinte kínálja a pap és a hívek személyes, családias közösségi kapcsolatát. — A közös együttműködés keretében a már jelen­leg is megvalósult és élő főbb tevékenységi körök a következők: — 1. Segítés a liturgiában. A szentmisében az olvasmányok, hívek könyörgésének felolvasását a hívek végzik. Közös, elő­zetes megbeszéléssel történik a feltámadási és úrnapi körmenet megszervezése, amely az utcára is kimegy, a rendet az arra felkért világiak tartják fenn, vezetik a körmenetet. A nagy­böjti időszakban minden héten végzett keresztútnál a világiak segítenek, előfordult már, hogy a plébános elfoglaltsága esetén világi hívő vezette a keresztúti ájtatosságot. — 2. A jegyes­oktatásban az alább említendő házastársi közösség tagjai rendszeresen bekapcsolódnak a plé­bános mellett. Fiatal és idősebb házaspárok a keresztény házasélet gyakorlati tapasztalatairól beszélgetnek a jegyesekkel s különböző, a gyermekneveléssel, jogi- és egészségügyi tud­nivalókkal kapcsolatos tájékoztatást adnak. Átadják a házasközösség tapasztalatait olyan gya­korlati kérdésekben, mint például a keresztény gyermeknevelés, a házasságon belüli nézet- eltérések keresztény megoldása stb. — 3. Házaspárok közössége. Az egyházközség keretében évek óta működik házaspárok közössége, amely havonta egyszer találkozik. Feladatköre az egyházközség házaspárjainak összetartása, a keresztény házassággal kapcsolatos gyakorlati kérdések megbeszélése, segítségadás, ha a közösségben részt vevő vagy az ismeretségi körbe tartozó házaspároknál konfliktus merül fel. A közösség tagjai látogatják egymást és az egy­házközség további házaspárjait. Az összejöveteleken a plébános atya vezetésével szentirási to­vábbképzés, közös ima van. — A házasközösség tagjai segítenek a plébános atyának a szent- ségimádási órák, nagycsütörtök esti virrasztás, ünnepélyes közösségi keresztelők szervezé­sében. A szentséqimádási órák és a nagycsütörtök esti virrasztás imaanyagát a házasközösség tagjai állítják össze és imádkozzék, a keresztelőknél pedig imával, a szülők és keresztszülők kö­szöntésével, felelősségük ébresztésével működnek közre. — 4. Az elsőáldozásra és bérmál- kozásra készülők szülei részére tartott szülői értekezleteken a plébános atya mellett világi hívek is tartanak megbeszélést, gyakorlati tapasztalatátadást. — 5. Világi hívek — arra fel­189

Next

/
Oldalképek
Tartalom