Teológia - Hittudományi Folyóirat 20. (1986)
1986 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Tomka Ferenc: Szempontok a Nagykorúság Krisztusban c. hittankönyv használatához
ui. feltételezi az olvasóban-tanulóban azt a meggyőződést, hogy a kereszténység igazságai akkor is igazak lehetnek, ha a közfelfogással nem egyeznek. Ezért kerül ezekre a témákra azután sor, miután a tanuló-olvasó megismerkedett a jézusi élet olyan — közfelfogástól eltérő — törvényeivel, mint az ellenségszeretet vagy az evangéliumi szegénység. d) A mondottakból következik, hogy a leckék III. részében (általában az 1. feladatban) összefoglalt nevelési, illetve életfeladatokat nem szabad mellékesen — mintegy csupán jámbor biztatásként — kezelni sem az oktatás, sem az egyéni feldolgozás során. Igaz ugyan, hogy a könyv az alapvető vallási ismeretek összefoglalását is nyújtja, s ezért elméletileg elképzelhető, hogy valaki csak ismeretek oktatására használja. De a kötet egésze valóban csak azok számára lesz élő (s azok fedezik majd fel benső logikáját), akik annak indításait követve leckéről leckére megkísérlik életre váltani a tanultakat. e) Az áttekinthetőséget és tanulhatóságot szolgálják az apróbetüs és nagybetűs részek váltakozásai, illetve a leckék után található összefoglaló kérdések és a kiegészítő anyagrészek. — Elképzelhető a könyv 4 éves oktatása is oly módon, hogy az első két évben a lényegi anyagot oktatjuk, a második két évben viszont inkább az apróbetűre és kiegészítő anyagokra (valamint a megjelenés előtt álló bővebb változat szempontjaira, csoportbeszélgetési anyagára) vagyunk inkább figyelemmel. f) Abban a rendkívüli esetben, ha valakinek két év helyett csak egy év áll rendelkezésére, hogy a hitbe könyvünk segítségével bevezetést nyújtson (vagy nyerjen), a leckék következő sorrendjét ajánljuk: 1; 2+3; 4; 5; 6; 10; 12; 13; 14; 16; 17+18 lényege; 19+26 lényege; 22; 28; 23; 32; 35; 46; 47+25 lényege; 39; 40; 45+44 lényege; 41+43. A könyv teológiai rendszere. Felesleges volna itt elismételnünk, hogy miként tartalmazza a könyv az alapvető hit-ismereteket. Viszont szólnunk kell — éppen a legutóbbi szinódus indítására is — a könyv bizonyos értelemben újszerű, zsinati-zsinatutáni teológiai szemléletéről. — Ezzel kapcsolatban is sok témáról beszélhetnénk, így pl. a zsinati egyházképről, a világban élés tudatosságáról vagy az ökumenikus szemléletről. Ezek a gondolatok azonban eléggé ismerősek, így az olvasók és hitoktatók számára nem jelentenek majd gondot, ha találkoznak velük. Sokak számára újdonság lesz viszont a ,,szentháromságos" szemlélet, ezért erre, az egész könyvet átható és egységbe kovácsoló szempontra ki szeretnénk térni. Arra nincs módunk, hogy rámutassunk, milyen döntő fordulatot jelent a zsinat utáni teológiában a Szentháromság-központúság megjelenése. Csupán azt vázolhatjuk, hogy miként jelenik meg ez a téma a könyvben, és hogy miként fogja össze azt: a) Az egy Isten három személy. A személyeket a páratlan mélységű, mindent átadó isteni szeretet teszi eggyé: Oly tökéletesen eggyé válnak, hogy már nem hárman vannak, hanem a három személy egy Isten. — Isten lényege, életformája tehát a szeretet, az ajándékozás, a szere- tetben való eggyéválás. — b) Jézus a Szentháromságból jött, a Szentháromság életformáját hozta a földre. Ez azt jelenti, hogy a földön is teljes egységben élt az Atyával és a Lélekkel; és teljesen eggyé vált az emberekkel. (Nemcsak hasonlóvá lett hozzánk, hanem titokzatosan egyesült velünk; és mindent átadott nekünk, amit az Atyától kapott.) — c) Jézus azért jött, hogy meghívja az embert a Szentháromság életébe, vagyis: az Atya akaratát megtevő, a Lélektől vezetett életre, — és az embertársakkal eggyé váló életre. (A Jézusi szeretet-parancs a felebaráttal való teljes — szentháromságos — eggyé válásra hív meg. Vő. Jn 15,12). — Aki elkezd így élni, az nemcsak utánozza a Szentháromság életformáját, hanem abban maga a Szentháromság vesz lakást. S aki elkezd így élni, az megtalálja önmagát, boldogságát: hiszen a Szentháromság képmására teremtett ember a szentháromságos életben találhatja meg magát. — d) Jézus elküldi a Szentleiket. Az ember általa képes kilépni önmagából és eggyé válni embertársával. Ily módon általa egyesülhet Jézussal és az Atyával; s általa lesz részese a Szentháromság életének (a kegyelemnek). — e) A Szentlélek által valósul meg Jézus célja („hogy legyenek mindnyájan egy"). Általa lesznek az emberek Krisztus testének tagjává, és egymással — Jézusban — eggyé; így általa jön létre az egyház. Az egyház hivatása, hogy az isteni (szentháromságos) élet hordozója legyen; és hogy megélve a szentháromságos egységet, Isten szeretetének és egységének jele és eszköze (kovásza) legyen a világban (vö. Jn 17,20—24). — f) A jelzett szentháromságos szintézisben könnyen megvilágíthatók a megtestesülés és megváltás misztériumai, a húsvéti titok és a kereszt teológiája: és ezek által hitünk számos titka, pl. a keresztény emberkép vagy a szenvedés keresztény értelmezése. 130
