Teológia - Hittudományi Folyóirat 20. (1986)

1986 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Tomka Ferenc: Szempontok a Nagykorúság Krisztusban c. hittankönyv használatához

A személyes sík néhány eleme. — Fontos a külső hatások — helyi adottságok, szociális viszo­nyok, kulturális képzettség — felmérése, figyelembevétele. Többet ér, ha nem mondunk ki mindent, hanem a következtetések levonását a hallgatóra bízzuk, aki így együtt-cselekvővé vá­lik. Lehetőleg „elébe" kell mennünk a kimondatlan kritikának, a rejtett ellenvéleményeknek, ellenérzésnek, a lappangó konfliktushelyzetnek. Apróságnak tűnik talán, de jelentős lélektani mozzanat: ne csak eldöntendő kérdéseket vessünk fel, hanem egzisztenciálisakat, ti. előbbire csak igennel vagy nemmel felelhetnek, utóbbi továbbgondolkodásra serkenti őket. Például ne csak azt vessük fel: „mit akar mondani ez az evangélium?", hanem: „mit mond nekem, mit éreztem, mikor hallottam?" Tartalmi és egzisztenciális sík együtthatása szabja meg az igehirdető helyzetét is. Biblikus nyelven szólva: nemcsak „bölcs", nemcsak előadó, hanem üzenetközvetítő, tanú, mint valaha Abrahámék, aztán az apostolok. Nem áll „kívül a körön", mint akit nem érint a hallgatók — az ifjúság — világa, hanem maga is érdekelt abban. Társ, vitapartner, „viszonyulási személy", aki közvetítő csatorna az evangélium értékrendje és a fiatal, korosztályok, emberek és emberek között. Nem mondhat „általánosságokat", „örök igazságokat", hanem olyan kérdéseket kell felvetnie, amelyek a fiatalokat izgatják, foglalkoztatják, amelyek életszférájukba tartoznak. Minél inkább képes rá, hogy ne a „nagy tanító" álarcában lépjen fel, hanem saját (hitbeli) meggyőző­dését sugározza, annál hitelesebb lesz előttük, és annál inkább felszabadulnak arra, hogy majd ők is elmondják meggyőződésüket, mi több, megéljék hitüket. Végül: „praxisra" irányultságá­val viszi tovább az evangéliumnak, Jézus példabeszédeinek azt a törekvését, hogy maga az élet legyen az igazság „lelőhelye", a transzcendens megtapasztalásának eszköze. Irodalom: Jugendpastoral — Österreichische Pastoralinstitut, Wien, 1976. — Erfahrungen mit Randchristen, Freiburg 1985. — Concilium 1985/5. száma — Katechetische Blätter 1980/12. és 1981/9. száma — Diakonia 1981/1. száma — Öffentlichkeitsarbeit der Pfarrgemeinde, ÖPI Wien 1973. Tomka Faronc SZEMPONTOK A „NAGYKORÚSÁG KRISZTUSBAN" C. HITTANKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ Miután a legszükségesebb szempontokat a Nagykorúság Krisztusban c. hittankönyv haszná­latára vonatkozóan az Üj Emberben már megadtuk (1986. II. 16. 7.), szükségesnek látszott, hogy részletesebben is összefoglaljuk azokat a gondolatokat, amelyek a jelzett hittankönyv ol­vasásában, feldolgozásában, oktatásában segítségül szolgálhatnak. (Itt jegyezzük meg, hogy az eredeti terv szerint a most kapható könyvvel egyidőben jelent volna meg — s a közbejött aka­dályok ellenére is várhatóan a jövő évben megjelenik — a kötet bővebb változata, amely az egyes anyagrészek oktatásához, kifejtéséhez, visszakérdézéséhez, csoportos megbeszélések­hez részletesebb indításokat nyújt. Ez a változat még olvasmányosabb lesz, s Így még alkalma­sabb az egyéni tanulmányozásra.) Kikhez szól a hittankönyv? a) A püspökkari pályázat előírásainak megfelelően a könyv a 13-14 évesek, illetve a bérmálkozók számára készült. A hit alapjainak — mai értelemben való — összefoglaló ismeretére azonban (amelyre a 13-14 éves serdülőket, illetve a bérmálkozókat el szeretnénk vezetni) a fiataloknak és felnőtteknek is nagy szüksége van. Ezért — bár a könyv a serdülők kérdésfelvetéseiből indul ki — mivel bevezetést ad a krisztusi hitbe és életbe, na­gyon ajánlható fiataloknak és felnőtteknek is; különösen, ha az illetők most akarnak megismer­kedni a kereszténységgel, vagy ha újra át akarják tekinteni hitüket az egyház mai tanításának, teológiájának tükrében; vagy ha — mint szülők — választ szeretnének adni növekvő gyerme­keik alapvető vallási kérdéseire stb. b) A könyvet olyan diákok, fiatalok számára is írtuk, akik valamilyen ok miatt nem tudnak rendszeresen eljutni hittanra, közösségbe. Az ilyen jellegű könyvet sürgette az a tény, hogy Magyarország községeinek több mint felében nincs, vagy alig van felsötagozatos hitoktatás (nem is szólva az elenyészően csekély ifjúsági vagy felnőtt foglalkozásokról). Az otthoni hasz­nálhatóságot szolgálja a könyv olvasmányos stílusa, továbbá az, hogy részletesen és életszerűen 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom