Teológia - Hittudományi Folyóirat 19. (1985)
1985 / 4. szám - Erdő Péter: Mikor érvényteleníti a házasságot "a terhek vállalására való képtelenség"?
nem szorulnak szüleik segítségére,, mihamarabb külön lakást szeretnének), hogy a szülők beleszólási lehetősége a családalapításnál jelentéktelen. Az éles társadalmi különbségek megszűntek. Már nem meghökkentő különböző pozíciójú, anyagi helyzetű fiatalok házasságkötése. — b) A szentségi házasság vállalása is sokkal szabadabb mint régebben. — Az egyház monopóliuma már régen megszűnt: nemcsak a másvallású keresztény házasságkötés lehet jogilag, társadalmilag elfogadott, hanem a pusztán állami („polgári esküvő") vagy politikai („KISZ esküvő”) jellegű vagy egyszerűen az „együttélésnek" nevezett tartós kapcsolat. — Sok fiatal már vallási oktatás nélkül vagy azzal szemben nevelődött, és nem is tud a szentségi házasság létezéséről, tartalmáról vagy értékéről. — Az egyházi esküvő reprezentatív ereje még sokak szemében vonzó (még olyanoknál is, akiket a vallás nem érdekel), de ezt a vonzó, esztétikai jelleget a nem egyházi házasságkötésnél is egyre jobban felhasználják. — c) Az egyházi esküvő értelmes és megfontolt döntést kíván. — Az egyházi esküvőn kívül sehol sem vetik fel a lelkiismeretileg kötelező feltételeket: az egész életre szóló hűséget (nem szabad elválni és újraházasodni); az egymáshoz való hűséget (mással való kapcsolat kizárása) és a gyermekek vállalását és nevelését a házasságban. Ezeket meg kell gondolniuk a házasulandó fiataloknak; ezekről az előkészítő megbeszéléseknél biztosan szó esik, de magában a házasságkötés szertartásában is felteszi az eskető pap ezzel kapcsolatban a kérdéseket, sőt erre esküt is kell tennie a fiatal párnak. (Ezért esküvő a katolikus házasságkötés.) A templomi esküvő vallási jellege annyira nyilvánvaló, hogy ezzel a kérdéssel is szembe kell nézniük a fiataloknak: hajlandók-e vállalni egy életre a keresztény életformát! — A házassági előkészítőnél szerepel a hittan alapvető ismerete; a bűnbánat szentségéhez és az Oltáriszentséghez járulnak (gyónás-áldozás); ha valamelyik fél nem lett volna megkeresztelve, akkor most igyekszünk megtanítani a hit alapvető tételeire, és kellő tanulás után megkereszteljük. (Íme, ilyen esetben ezek a „gyermekszentségek" is idekerülnek a házasság szentsége elé!) Egyházközségünkben a hittanórákon a hetedik szentséget így tanuljuk a gyerekekkel: „A házasság: szentség, amelyben egy férfi és egy nő hűséget esküdnek Krisztusnak és egymásnak." Ez a megfogalmazás kihangsúlyozza, hogy az egyházi esküvőnél hitvallást is tesznek, és ez a hitvallás is egy életre szól: „holtomiglan" hűség Krisztushoz. Erdő Péter MIKOR ÉRVÉNYTELENÍTI ▲ HÁZASSÁGOT „A TERHEK VÁLLALÁSÁRA VÁLÓ KÉPTELENSÉG '! I. I. Egy új percím megjelenése Az 1950-es években a Rota Romana ítéleteiben bizonyos szexuális rendellenességek (nim- fománia, homoszexualitás) esetén a házasság érvénytelenségének indoklásában új irányzatok jelentkeztek. Korábban ilyen esetekben ezeket a szexuális rendellenességeket bizonyítéknak tekintették arra, hogy az illetőnek oka volt kizárni a házasságkötéskor a hűséget. Tehát a problémát többnyire a színlelt házasságkötés' pereimének keretében igyekeztek megoldani; néha pedig úgy érveltek, hogy az ilyen rendellenességben szenvedő pszichésen annyira zavart, hogy nem képes kellően tudva és akarva házassági beleegyezést adni az ítélőképesség hiánya miatt2. G. Oesterle 1955-ben felvetette azt a gondolatot, hogy ilyenkor a házasságra való képtelenségnek egy önálló, más percímekre nem feltétlenül visszavezethető esetével állunk szemben.3 Ettől fogva a Rota bíráskodásában tért hódított az a felismerés, hogy lehetnek olyan szexuális rendellenességek, amelyek a mérlegelés és az elhatározás képességét nem érintik annyira, hogy a személyt az emberi cselekvésre képtelenné tennék. Mégis, ha ezek a zavarok tartósan le nem küzdhető késztetést jelentenek valamilyen nem normális szexuális tevékenységre, akkor az illetőt megfosztják attól a lehetőségtől, hogy szabadon rendelkezzék a házassági beleegyezés tárgya felett. Ez a ,,tárgy" pedig a régi Codex megfogalmazása szerint ,,a testhez való örökös, kizárólagos, önmagában gyermek nemzésére alkalmas cselekedetekre irányuló jog".' Ilyenkor tehát a házasság a dolog természeténél fogva — vagyis külön jogszabály nélkül is — érvénytelennek minősült. 251
