Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gyulay Endre: Két egyházzenei dokumentum
Egyúttal tisztelettel és hivatalosan is közlöm, hogy minden jogot a Szent Gellért ének zenei részével kapcsolatban átadok Nektek. Teljes szabadságot annak bármilyen felhasználására, közlésére vagy bármilyen előadására, minden ellenszolgáltatás vagy kötöttség nélkül. A szövegre vonatkozóan Kerekes Károly illetékes nyilatkozni. Drága jó Atya, Szegeden említetted, hogy ha ezeket megküldöm, a dolgot „hivatalos útra" tereled. Ez csak annyit jelentsen - az én munkámat illetően, - hogy az egyházi jóváhagyást megkapja, de semmiképpen sem bárminemű viszonzást. Én annyira hálás vagyok azért, hogy Szegeden Köztelek lehettem, ott zavartalanul dolgozhattam, és kedves Közösségteket élvezhettem, épülhettem, a kispapokat egy kissé megismerhettem, hogy én vagyok végtelen hálára kötelezve Szegeddel szemben. Ezt a hálámat felsőbb fórumon is hangsúlyozhatod, ha a téma előkerülne. örülnék, ha ezekkel Szent Gellért ünneplését parányit elősegíthettem volna. Igaz szeretettel köszönt az összes Kollégákkal együtt és minden jót kíván Dr. Szigeti Kilián Pannonhalma 9090 Néhány szó Szent Gellért középkori liturgikus korszakáról Miután 1083-ban Szt. László indítványára megtörtént István király, Imre herceg és Gellért püspök szenttéavatása, az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat parancsolt ünnepként rendelte el a három szent emléknapjának megtartását. Szt. Gellértnél ez halála napját, szept. 24-ét jelentette. Később egyes egyházmegyéink (úgy látszik az esztergomi érseki megyék) megünnepelték Szt. Gellért translatio-ját is febr. 24-én (néha 23-án). Két kódexünkben szerepel Szt. Gellértnek egy júl. 26-i ünnepe is. A két kódexet (Pray- kódex és a Clmae 94-es Missale) veszprémi eredetűnek tartjuk. Szt Gellértnek ezekben szereplő fokozottabb kultusza azzal magyarázható, hogy a veszprémi káptalant szerzetesekkel utánpótló Bakonybél szerzetese volt, és a veszprémi egyházmegyében (Budán) szenvedett vértanúhalált. Minden valószínűség szerint fokozott kultusza volt a Csanádi egyházmegyében, de - sajnos — arra vonatkozólag nem maradt fenn emlékünk. Mindezek ellenére Szt. Gellértnek - az ismert források szerint — a középkorban nem volt „saját" officiuma, sem miséje. Egyetlen antifónát ismerünk dallamával együtt Szt. Gellért- ről, amely viszont már a 12. századi Antiphonaléban (Codex Albensis) szerepel szeptemberi ünnepén. A Codex Albensis-t a tudomány veszprémi egyházmegyeinek (székesfehérvárinak) tartja. így az egyetlen énekes emlék Veszprém nevéhez fűződik. Ugyanezt az antifónát a „Pumberk',-i Mathias Suiechin (valószínűleg kántor) Pozsonyban 1575-ben lejegyezte egy 15. századi Antifonáli utolsó lapjára. (NB. Ebben az időben a török elöl sok kódexet mentettek Veszprémből Pozsonyba és menekültek oda egyháziak is.) Ezt az egyetlen fennmaradt énekes Szt Gellért emléket a 12. századi neumás kódex alapján, Suiechin kótás másolata segítségével megfejtve mellékelten láthatjuk. Ezen az antifónán kívül ismerjük még zsolozsmájának hat Lectióját, amelyet egy 13. századi esztergomi (Lőcsén talált) kódexből Batthyány Ignác közölt: Sancti óerardi episcopi chanadiensis Scripta et acta. Albo-Carolinae, 1790. pag. 260. Pannonhalma, 1979. nov. 5. a. <Uv 146 Dr. Szigeti Kilián Pannonhalma 9090
