Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 2. szám - KÖRKÉP - Jámbor Mike: Franciaország vallásos életéről
nyezőjének az egyházi személyeket. — De a tervszerű lelkipásztori munkának a XX. században is megvan az eredménye. Az előbb említett francia vidéknek közömbös részében ennek hatására határozott javulást lehetett tapasztalni a férfiak vallásgyakorlatában 1936 és 1956 között. Ezért a történeti kutatásnak fel kell vetnie a kérdést: hogyan lesz egy nép kereszténnyé? „Meg kell állapítani — fejezi be fejtegetését —, hogy erre majdnem semmiféle feleletet sem adtak." A 25 000 és ennél nagyobb lélekszámú városokban 1952 és 1965 között végeztek felméréseket a szentmisén részt vevő, 20 évnél idősebb felnőtteknél, összevetve a katolikusnak mondható teljes népességgel, a két szélső eredmény 5,5, illetve 39% volt, a párizsi egyházmegyében 12,2%. A városok összesített számadata: a férfiak 8,6, a nőknek 15,6%-a, tehát a felnőttek 12,4%-a vett részt szentmisén. Egybevetve a falvak és városok adatait, Boulard a következő eredményre jut: A felnőtt katolikusok 25,5%-a vesz részt szentmisén, 31,9%-a végzi el húsvéti szentáldozását. — Érdekes megállapítása, hogy a városok vallásgyakorlatának különböző mértéke elsősorban a földrajzilag lehatárolható, kulturális szempontból jellegzetes tájegységtől függ, tehát a városok is beilleszkednek abba a térképbe, amelyet a falvak vallásgyakorlatáról szerkesztett. Az ebben megmutatkozó állandóságot elsősorban a családok hagyományőrzése magyarázza meg. Boulard 1971-ben hosszabb tanulmányt tett közzé Párizs elkereszténytelenedéséről. (La .déchristianisetion" de Paris. Archives de Sociologie des Religions. 31. köt. 69—98.) Táblázataiból a következő adatokat emeljük ki. (Ezek a katolikus keresztségek arányszámát jelzik a születésekhez viszonyítva, valamint az egyházi esküvőket és temetéseket az összes ilyen cselekményekhez mérve. — Az arányszámok megállapításában figyelembe vette a többi vallásokat, valamint a városon kívül végzett szertartásokat.) 1875 1885 1920 1965 Keresztség 84,5 68,7 57,9 63,3 Esküvő 84,0 70,6 57,3 51,9 Temetés74,9 63,3 69,9 Nagyobb csökkenés az esküvőknél van, ezt leginkább a válások számának növekedése magyarázza. Az 1875 és 1885 közti időszak lényeges eseménye volt a kötelező iskolai hitoktatás megszüntetése 1880-ban. Az általános politikai helyzet is kedvezőtlenné vált az egyház számára. Mindezt tükrözik a fenti adatok, de másrészt jelzik, hogy lényegesen nem változott a helyzet 1885 és 1965 között, és az „anyakönyvi katolikusok” többséget képviselnek. Cikke végén Boulard utal arra, hogy a vasárnapi szentmisén részt vevők száma 1954 és 1969 között jelentősen csökkent. (A Rouen-i egyházmegyében közel 50 százalékkal — csak erről közöl pontos adatokat.) Végső következtetése: „Vitathatatlan, hogy a vallásszociológiának egy nagy korszaka lezáródóban van. A vallásgyakorlat különböző formáinak szociológiai jelentőségét illetően a gyors változás szakaszába jutottunk. Ez most aligha teszi lehetővé tartós eredményeket felmutató tanulmányok készítését. Gondoljunk csak azokra a változásokra, amelyek — az egyház akarata ellenére —, de néha magában a lelkipásztori gyakorlatban végbemennek. Ilyenek a keresztség elhalasztása, a papi és szerzetesi hivatások száma, a gyónások gyakorisága, sőt talán még a vasárnapi szentmisén való részvétel szabályossága, vagy a megkeresztelteknek szinte magától értetődő egyházi házasságkötése."1 3. Az elmúlt két évtizedben gyakorivá váltak a vallásos életszemléletre és gyakorlatra vonatkozó közvéleménykutatások is. — Példaként a nagy katolikus napilap, a La Croix megbízásából 1971 végéig tartott kutatás eredményét ismertetjük. (Megjelent az 1972. márc. 21 -i számban. — A kérdéseket, több mint ezret 15 éven felülieknek adták fel, akik arányosan képviselték az egész francia népességet. — Az idézett eredményeket alátámasztja egy hasonló időben végzett közvéleménykutatás egy másik intézet részéről, amelynek eredményeit az egyik legelterjedtebb napilap, a France-Soir közölte.) Eszerint a megkérdezettek 84%-a katolikusnak mondta magát, 96% meg van keresztelve, 75% hisz Isten létében, de csak 36% hiszi, hogy Jézus Krisztus Isten és 32% felelt igennel arra a kérdésre, hogy Krisztus ma is valósággal élő személy. 72% imádkozik, 21% jár rendszeresen szentmisére, 75% gondolja, hogy a katolikus egyháznak van még szerepe a mai világban. Érdekes azoknak megoszlása, akik nem katolikusoknak mondották magukat: 2% protestáns, 4% keresztény, 1% izraelita, 2% ateista, 4% vallásnélküli, 3% nem felelt a vallási hovatartozás kérdésére. Az újság ismertetése bevezetőül utal az ilyen kutatás korlátáira: A feleletek nem any- nyira megfontolt meggyőződést, mint inkább pillanatnyi állásfoglalást tükröznek olyan kér90
