Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Nagy József: Assziszi Szent Ferenc - a mai pap eszményképe
szór beszélünk erről, de jobban kell törekednünk megvalósítására. A Szentírás nem tan? könyv, hanem élő bizonyosság, tanúskodás. Figyeljünk fel Jézus szavára Pilátus előtt: „Arra születtem és azért jöttem, hogy tanúságot tegyek az igazságról'' (Jn 18,37). Tévedés volna Szent Ferencben a szegénység fanatikusát vagy akár teoretikusát látnunk. Amit ő tulajdonképpen akar, az az evangélium, és csak az evangélium. Nem elvont fogal- makból indult ki, mindig a konkrét megvalósítások embere volt. 1209. febr. 24-én, Szent Mátyás ünnepén Máté evangéliumának 10. fejezetének a 7—20-ig terjedő verseit olvasta a miséző pap: „Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa. A betegeket gyógyítsátok meg, a halottakat támasszátok fel, a leprásokat tisztítsátok meg, a gonosz lelkeket űzzétek ki. Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok, övetekbe ne szerezzetek se arany-, se ezüst-, se rézpénzt. Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarút, se botot. A munkás ugyanis megérdemli a bérét. — Ha egy városba vagy faluba betértek, érdeklődjetek, hogy ki az, akire számíthattok és maradjatok nála, míg tovább nem mentek. Amikor házába léptek, köszöntsétek. Ha méltó rá az a ház, rászáll békétek, ha nem, békétek visszaszáll rátok. Ha valaki nem fogad be benneteket vagy nem hallgat szavatokra, hagyjátok ott a házát, sőt a várost is, és még a port is rázzátok le a lábatokról. Bizony mondom nektek, Szodoma és Gomorra földjének tűrhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint annak a városnak. — Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Legyetek tehát okosak, mint a kígyók és egyszerűek, mint a galambok. Az emberekkel szemben legyetek óvatosak, mert bíróság elé állítanak, zsinagógáikban pedig megostoroznak benneteket. Miattam helytartók és királyok elé hurcolnak, hogy tegyetek előttük és a pogányok előtt tanúságot. Amikor átadnak benneteket a bíróságnak, ne töprengjetek, hogyan és mit mondjatok. Abban az órában megadatik nektek, hogyan beszéljetek.” Amikor Ferenc ezt hallotta, mintha hályog hullott volna le a szeméről. Magánkívül volt. Alig hogy véget ért a szentmise, megkérte a papot, hogy olvassa fel neki még egyszer, és magyarázza meg a szöveget. Ekkor egy csapásra végetér számára a keresés, ami lelkét sötét felhőként beárnyékolta. Felkiáltott: „Ezt akarom, ez az, amit keresek! Teljes szívvel akarom tenni!’' És azonnal tettre váltja az evangéliumot. Végrendeletében, amelyet közvetlenül halála előtt írt, ezt olvassuk: „Miután az Úr testvéreket adott nekem, maga a Föl- séges nyilatkoztatta ki, hogy az evangélium szerint éljek.” Ez lett a természetes életeleme. — Annál erősebben foglalkoztatta a kérdés, hogy miért nem hatékony mindenki számára az evangélium? Az emberek nem szerinte élnek. „Valakinek el kell kezdenie az evangélium szerinti életet” — kiáltott fel —, „és ez én leszek!' Ferencben zseniális az a bátorság, amivel a magátólértetődőhöz, az egyszerűhöz viszonyul. A zseni és az egyszerűség nagyon is közel állnak egymáshoz, hiszen a nagy dolgok mindig nagyon egyszerűek! Ez az egyszerűség található meg Szent Ferencben is. III. Ince pápa (1198—1216) 1215-ben a IV. Lateráni zsinatra összegyűlt 1500 atya előtt így beszélt, miután Szent Ferenccel találkozott: „A nép romlottságának legfőbb oka a papság romlottsága. Ebből keletkezik a kereszténység minden baja: kivész a hit, meglazulnak az erkölcsök, a vallást meghamisítják..." Megdöbbentő szavak, sok igazságot tartalmaznak a mi korunkban is ... Mario von Galli idézi könyvében Oroszlánszívű Richárd mondását, amit a keresztes hadjáratokra való felhívás alkalmával mondott: „Azt kívánjátok, hogy három lányomat: a büszkeséget, a birtokvágyat és a szemérmetlenséget elkergessem? Ráhagyományozom azokra, akik a legjobban megérdemlik: a templomosokra a büszkeségemet, birtokvágyamat Citeaux szerzeteseire, tisztátalanságomat pedig a papságra.” Ez a mondás 1200 körül hangzott el (Szent Bernát 1153-ban már meghalt!). Mindketten: Ferenc és III. Ince pápa is jól ismerték a helyzetet, amit a király mondása ábrázol. Ince azt a következtetést vonta le, hogy a fegyelmet szigorítani kell és el kell mélyíteni a hitet. Ferenc az evangéliumot nyitotta fel és tisztában volt vele: szerinte kell élni! Jól tudta azt is, hogy a papságot meg kell reformálni. Ezt azonban nem nyilvánosan és kérkedve tette, mint korának egyes reformátorai. Ő jól tudta, hogy a szavak helyett csak egyet lehet tenni: élni Jézus tanítását! Ismeretes az is, hogy III. Ince pápa először vonakodott jóváhagyni Szent Ferenc rendjét. Colonna bíboros emelte fel szavát Ferenc mellett: „Ez az ember csak azt kéri, hogy engedélyezzük neki az evangélium szerinti életet. Ha most mi kijelentjük, hogy ez meghaladja az emberi erőt, akkor azt állítjuk, hogy lehetetlen az evangélium szerint élni. Ezzel megcsúfoljuk Krisztust, aki az evangélium szerzője.” Ekkor elnémult minden ellentmondás. Korunk sokban hasonlít Szent Ferenc korához. A mai világ megtanít arra, hogy csak akkor lehetünk hatással az emberekre, ha éljük Jézus tanítását és hiteles hirdetői leszünk az evangéliumnak! Lercaro bíboros a zsinaton így fogalmazta meg a szegénység lényegét: „Az ideológiák azok közé a gazdagságok közé tartoznak, amikről le kell mondanunk. Az ideológia az 187
