Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Vélemények, igények a prédikációról
állásfoglalásait kapjuk kézbe - ami éppen ezért átlagon felüli figyelmet érdemel. A szociológia ilyen esetben „szakértői véleményezésről" beszél s minden tisztelet ellenére szem előtt tartja, hogy nem tudjuk, hogy a kisebbség véleménye hol és mennyiben tér el a többségtől. A kérdőívet visszajuttató papok kormegoszlása azonos a papság kormegoszlásával5 (ami mindkét esetben az idősebbek nagy számát jelenti). Az 50 évnél idősebbek aránya 59%! Abszolút többségük (57%) községből, egyharmaduk (33%) vidéki városból, egyti- zedük (10%) Budapestről jelentkezett. Több, mint kétharmaduk (69%) plébános, közel minden ötödik (19%) káplán, egy kisebb csoportjuk (7%) kisegítőként tevékenykedik. A kérdőívet visszaküldő (nem egyházi iskolás) világiak között valamivel több a 40—60 év közötti (45%), mint az ország 15 évnél idősebb népességében (32%)6 Az annál idősebbek aránya (25%) csak kevéssel haladja meg az országos arányt (22%). de lényegesen kevesebb, mint az ilyen korúak aránya a magukat vallásosnak mondó emberek között (ott: 37%)7 A felnőtt világiak között valamivel több a nő (56%), mint a férfi (44%). A nők és a férfiak kormegoszlása nem különbözik. A világi válaszolók több mint egyharmada (39%) budapesti, harmada (34%) vidéki városban él s mintegy egynegyede (27%) falun lakik. Foglalkozás szerint: természettudományi szakmájú értelmiségi (orvos, mérnök stb.) 10 százalékuk: egyéb értelmiségi (tanár, közgazda, jogász stb.) 25 százalékuk; egyéb szellemi dolgozó 17 százalékuk; fizikai dolgozó 13 százalékuk; nyugdíjas 27, háztartásbeli 3, önálló és szabadfoglalkozású 1 és egyéb 4 százalékuk. A válaszadók iskolai végzettsége igen magas. Felsőfokú végzettséggel majdnem felük (46%) rendelkezik — szemben a 18 éves és idősebb népességen belüli 6,1%-os aránnyal. Középiskolai végzettsége 41 százalékuknak van (az országos arány 23,3%). Középiskolainál alacsonyabb 13 százalékuk végzettsége (az országos arány 70,6%). Az egyetemi és főiskolai végzettség leginkább a férfiakat (57%), a középfokú végzettség a kérdőívet visszaküldő nőket (50%) jellemzi. Egyszóval a kérdőívre válaszoló világiak átlagon felül középkorúak, Budapesten élők, és igen magas iskolai végzettségűek. A kérdezett téma ismeretében azonban hangsúlyozandó, hogy — noha össztársadalmi, vagy a katolikusok közötti arányuknál alacsonyabb, de — jelentős a falusiak, a fizikai dolgozók és a nyugdíjasok aránya is. Az egyházi középiskolákból érkezett kérdőívek többségét (78%) fiúk, több mint ötödét (22%) lányok töltötték ki. Az iskolai adatok egy sajátos csoport majdnem teljeskörű felmérését szemléltetik. Noha az egyes iskolák között egy-egy kérdésben igen nagy eltérések vannak, az eredmények általában a katolikus iskolák diákjainak állásfoglalását mutatják. Az egyéb helyről érkezett kérdőívek mellett ez a katolikus véleményalakulásnak további fontos elemét képviseli. Nem szorul azonban külön magyarázatra, hogy a nyolc egyházi iskolán túl ezek az adatok sem általánosíthatóak. A prédikáció előkészítése A kérdőívet visszajuttató papok között két fő (1%) nem szokott prédikálni, felük (50%) viszont vasárnaponként több, mint két prédikációt, egyharmaduk (39%) két, egytizedük (10%) egy prédikációt tart. Sőt, minden ötödik (22%) közülük minden hétköznapon is prédikál. Ennél kisebb azok aránya, akik hétköznap soha sem szoktak prédikálni (17%). (Ebből kontrolladatok híján is alighanem látható, hogy a kérdőívre főleg olyanok válaszoltak, akik viszonylag sokszor prédikálnak.) A hétköznapi prédikálást adataink szerint sem a pap életkora, sem beosztása, sem a plébánia földrajzi helye nem befolyásolja döntő módon. Alighanem erősebb meghatározó szerepe van a személyes adottságoknak. A vasárnap tartott prédikációk száma viszont nem független a pap életkorától. A 20 éve vagy annál rövidebb idő óta papok kétharmada (69%), az idősebbeknek csak egyharmada (39%) tart vasárnaponként három vagy több prédikációt. A papok egy részénél nem határozható meg pontosan, hogy mikor kezd a prédikációra készülni, éspedig mert szavai szerint az ,,változó”(4%), mert „hosszú tervvel dolgozik" (4%), vagy valamilyen kitérő válasz miatt (5%). Akiknél a felkészülés kezdete egyértelmű, a többség egy hetet (54%) vagy egy fél hetet (33%) készül. A felkészülés korábbi megkezdése ritka (2%). Nem ritka azonban, hogy a vasárnapi prédikációra szombaton készülnek fel (11%)' Az egy héttel előbb vagy még korábban kezdődő felkészülés főleg a falun élőket (66%) és a 20 évnél hosszabb idő óta papi szolgálatot végzőket (63%) jellemzi. A városiak többsége (54%) és ugyanúgy a 20 évnél rövidebb ideje szentelt papok többsége (61%) is csak a prédikációt megelőző hét közepén vagy végén kezdi el előkészületét a prédikációra. Ez azzal is jár, hogy akik vasárnap több prédikációt tarta109
