Teológia - Hittudományi Folyóirat 15. (1981)
1981 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Nagy József: A papi lelkiség néhány vonása a "Redemptor Hominis" enciklika alapján
Felhasznált irodalom: £. Schillebeeckx, Fondamento del posto mondano del laico nella Chiesa, eredeti kiadás: Tijdschr. voor Geest. Leven 5 (1949), 146—166, a La missione delia Chiesa c, művéből, Roma 1971. 125—181. — N. Füglister, Struttura dell’ecclesiologia veterotestamentaria, MS IV/1. ital. 7, 42. — H. Küng, La Chiesa, Brescia 1972, 142. — 1. Colson, Der Diakonat im Neuen Testament, K. Rahner—H. Vorglimmer, Diaconia in Christo c. műben, QD. 15/16, Freiburg i. Br., 1962, 3. — O. Cullmann, Urchristentum und Gottesdienst, Zürich, 1950. 67—72. — H. Krimm, Das diakonische Amt der Kirche, Stuttgart, 1965. — Y. Congar, Tutti responsa- bili nella Chiesa? Torino 1975. — M. Keller, Teológia del iaicato, MS IV/ll. tal. 8, 489. — R. Cerardi, Ministeri dei laici e sacramenti Roma, 1979. —r R. Völkl, Diaconia e caritä, Bologna, 1978, 48—69. Pákozdi István A PAPI LELKISÉG NÉHÁNY VONÁSA A „REDEMPTOR HOMINIS” ENCIKLIKA ALAPJÁN II. János Pál pápa első körlevele 1979. március 4-én, nagyböjt első vasárnapján jelent meg. A Szentatya 1978 novemberében írta lengyel nyelven. Az egészet személyesen maga készítette. Lefordították latinra és hat világnyelvre, majd megküldték a világegyház püspökeinek. Egyik beszédében így nyilakozott az enciklikáról: „Ki akartam fejezni azt, ami életet öntött és folytonosan önt gondolataimba, szívembe, pápaságom kezdete óta ... A körlevél azokat a gondolataimat tartalmazza, amik bennem érlelődtek meg papi életem folyamán. Ahogyan látom és érzem a kapcsolatot a Jézus Krisztusban megvalósult megváltás misztériuma és az emberi méltóság között, ugyanúgy szeretném egyesíteni az egyház küldetését az emberiség szolgálatával." A pápa első írása bemutatkozás is volt. A kezdő szavak egységbe foglalják a két alapgondolatot: Redemptor hominis (Az ember Megváltója), vagyis benne Krisztus személye felé és az emberi személy leié fordult. Ez a két alapgondolat vezeti a Szentatya pápai szolgálatát. Ha jól megfigyeltük eddigi működését, szinte nyomon lehet követni, hogy mennyire ezekre építi fel beszédeit és egyéb megnyilatkozásait. Körlevelének főforrása a Szentírás, a zsinati határozatok, főképpen a „Gaudium et spes", majd századunk egyéb nagy pápáinak megnyilakozásai, elsősorban VI. Pál pápa „Ecclesiam suam” kezdetű enciklikája, végül felhasználja a pápa saját tapasztalatait is. Változatos élete bőséges anyagot szolgáltatott. Roberto Tucci, a Vatikáni Rádió igazgatója szerint: „ez a terjedelmes dokumentum... igazában nem más, mint program és hitvallás. Nem tudományos fejtegetés, nem teológiai tanulmány, hanem Róma püspökének tanúságtétele arról a közös hitről, amit együtt vall a világ minden püspökével. Ez a hitvallás magában foglalja az egyház felelősségét a jövő iránt és ez a jövő nemcsak a katolikusoké, hanem az egész emoeriségé." Az egyház nem hagyhatja magára az embert. Korunk egyházának mindig új módon kell tudatosítania az ember helyzetét. A legutóbbi (1980) lelkipásztori értekezlet Bécsben ezt így fogalmazta meg: , A krisztusi hit megkívánja, hogy az embert önmagáért is szeressük." Mond-e valamit a körlevél a nem hivők számára is? — Igen, mert etikai felelősségtudatra és felelősségérzetre akarja ráébreszteni az embereket. Ez minden jószándékú, és az emberiség érdekében együttműködni kívánó ember számára sokat mond. — Konkrét segítséget is ad a mai ember gondjainak megoldásában, amikor azt hangsúlyozza, hogy a szeretet keresztény erénye nem valami individualista érzelgősség, hanem magában foglalja az egész közösség és az egész társadalom iránti felelősséget. Hogyan rajzolja meg a pápa a papi lelkiség főbb vonásait a Redemptor hominis encikli- kában? — A fő szempont: A pap kapcsolódjék szorosan Krisztushoz. Ez legyen alapmagatartása, ezért krisztocentrikus emberré kell válnia. A pápa nem mondott lényegesen új dolgokat, hanem mintegy alá akarta húzni korunk legfontosabb tanításait. „Az embert rnegvál' ' Jézus Krisztus az egész történelem középpontja", — kezdi az enciklika első monda: majd így folytatja: -5„Szívünk és lelkünk fordul felé ebben az egyedülálló időszakban, melyet most éí ót az egyház és az egész emberiség családja. Ebben az időszakban, amikor nagyon köze)-járunk a kétezredik évhez... nehéz megmondani, hogy mit hoz majd az emberiség tartanéi ártsak: 253/V ▼tv»'
