Teológia - Hittudományi Folyóirat 15. (1981)
1981 / 4. szám - TÁVLATOK - Széll Margit: Gyógyítás, egészség, üdvösség
A sejtek változásait, szaporodását érzékenyen befolyásolja a testi nedvek anyagcseréjének egyensúlya. A külső változások kóros eltolódására pedig éppen az anyagcserefolyamatok adnak abnormis reakciót. Az évekig tartó hibás táplálkozás, a mindennapi életet átszövő szorongásos helyzetek éppen úgy, mint a fokozott testi élvezetek, evés, ivás, erkölcsi kilengések egyaránt káros irányba tolják el az egyensúlyt, csökkentik, végül egészen megfosztják a szervezetet attól a képességtől, hogy enzimegyensúlyát helyreállíthassa. Megállapították, hogy bizonyos erősségű konfliktushefyzetek ismétlődése rossz kórjóslatú betegségeket idézhet elő. Ha a fenyegető veszély el nem hárul rólunk, szervezetünkben a stressz állandósulhat. A sokféle feszültségből fakadó stressz — bármennyire is változik ennek a kifejezésnek a tartalma — lényegileg mindazt a külső hatást jelenti, ami a vegetatív idegrendszer egyensúlyát megbontja. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER akaratunktól függetlenül működik és testünk belső szerveit, a véredények falát, a mirigyek működését szabályozza. Beidegzése egymással ellentétes hatású, azaz szimpatikus és paraszimpatikus jellegű. A szimpatikus idegi hatás (ilyenkor sok adrenalin kerül a vérbe) a külső izgalmakkal szemben fokozott erőfeszítésre serkenti a szervezetet: A szívműködés felfokozódik, az arc kivörösödik, nő a vérnyomás. A paraszimpatikus idegi hatásra (az idegvégződésekből acetilcholin kerül a vérbe) lelassul a szívműködés, viszont fokozódik a bélműködés, szorongás, izzadás lép fel. Egyeseknél a külső, zavaró hatások különös módon mindig izgalmi állapotot keltenek, másoknál pedig szinte ájulásig menő félelmet, szorongást váltanak ki. Az egészséges szervezetben a külső, zavaró hatások után az idegi egyensúly hamarosan helyreáll. Ahol viszont az említett rizikótényezők szinte állandó stresszhatást tartanak fenn, ott a vegetatív idegrendszer egyensúlyzavara állandósul, és ez a működési elégtelenség egy idő után különféle szervi betegségek elindítója lesz. LÉLEKTANILAG Erich Fromm11 szerint a fokozott szimpatikus idegműködést a birtoklás (Haben) ösztönös küzdelme szítja fel, ami hatalmi törekvésekben, agresszióban és terrorizálásban nyilvánul meg, azaz mindabban, ami az „antiszeretet-elvből” ered, és az akaratnak a folytonos küzdelmével pattanásig feszíti a szervezetet. A fokozott paraszimpatikus hatást viszont a tétért való szorongás (Sein), az egzisztenciális félelem állandósítja. Minden külső és belső hatásban az elveszettség tudata tartja szorongásban az egyént, ez bénítja szervezeti működését és lehetetlenné teszi az akarati cselekvést. A SZORONGÁS, a bizonytalanság rizikója, az „insecuritas humana” — amint Peter Wust nevezi — jól kihallható az elhagyott csecsemő sírásában éppen úgy, mint az anyjától elszakított kölyökállat nyöszörgéséből. A pszichopatológia régóta hangsúlyozza, hogy az egzisztenciális szorongás korunk jelensége és alapbetegsége. A szorongás, mint a szó is kirejezi (anxietas-angustiae) a szűk helyre szorítottság érzését kelti, ami testileg az „angina pectoris"-nak, a mellkasi szorongásnak felel meg. Ez a szorongás infarktushoz vezethet, okozhat vesevértelenségből fakadó ájulást, sőt az ún. „pszichogén halált" is. A szorongás súlyos pajzsmirigyzavart kelthet, ami szintén halált okozó tényező. Megfigyelték, hogy a vadnyulak a puskalövéstől gyakran azonnal szörnyethalnak, anélkül, hogy golyó érte volna testüket. — Heidegger szerint a szorongás a kidobottság, a magunkra hagyottság felismerésének következménye. A szorongás gyökerében tehát olyan érzések feszülnek, melyeket a vallás, a vallásos közösség könnyen feloldhat, hiszen az Istenbe vetett bizalom és a közösségbe ágyazottság védelme felkelti a reményt. HA A LEGFONTOSABB KERESZTÉNY ERÉNYEKKEL vetjük össze az egészséget, akkor lényeges, belső összefüggésekre találunk. A négy sarkalatos erény: az okosság, az igazságosság, a bátorság (lelki erősség), és különösen a mértékletesség gyakorlása az egészség fenntartásában döntő jellegű. A bátorság szoros kapcsolatban áll a szimpatikus idegi hatásokkal és kiegyensúlyozott gyakorlása tudatosan erénnyé alakítható. A bátorság helyreállíthatja a biológiai egyensúlyt és erénnyé lesz, ha higgadtsággal és emberiességgel párosul. Az okosság, mint értelmi erény, lehetővé teszi a helyzetek gyors belátását, ami jelentős belső épségünk helyreállításában, mivel az egyén pozitív és negatív érzelmi felfokozottságát minimumra csökkenti és így képes kiállni az elkerülhetetlen életkonfliktusokat. A hit, a remény és a szeretet teológiai erényei főleg állandó háttéri hatásukban jelentős alapfeltételei a stressztől való felszabadulásnak. Az alázat és az önátadás magatartása az agresszióval ellentétes irányú és ezzel kedvező élettani hatást vált ki: fellazítja a szervezetet és ezzel csökkenti az infarktusra, cukorbetegségre, a magas vérnyomásra való hajlamot és egyéb károsító jelenségeket előidéző tényezőket. Az egészséges életvitel tehát egybeesik a keresztény erények gyakorlásával, még akkor is, ha valaki ezt nem tudatosan, mint erényt teszi. „Küszöböljük ki életünkből a durva224
