Teológia - Hittudományi Folyóirat 15. (1981)
1981 / 4. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE DR. MAGYAR IMRE ORVOSPROFESSZORRAL - Széll Margit: Élet az igazság, a jóság és a szépség jegyében
A TEOLÚGIA BESZÉLGETÉSE DR. MAGYAR IMRE ORVOSPROFESSZORRAL ÉLET AZ IGAZSÁG, A JÓSÁG ÉS A SZÉPSÉG JEGYÉBEN Erre a beszélgetésre — megbízatásom mellett — az az egyéni vágy indított, hogy a régóta jól ismert orvosprofesszornak megismerjem felfogását. Olvasóinkat, az egyházi lelkipásztorokat és az értelmiségi világiakat a jobb, igazabb életre buzdító elvei érdeklik. Kérdéseimnek elsősorban az „Évszázad gyermeke” életrajzi kötete adta az indítást, amelyben a személyiségformálásnak legfontosabb elveit írja le belső tapasztalatai nyomán, közvetlen őszinteséggel. • • • — Elsők között szembetűnik, hogy milyen döntő fontosságot tulajdonit az „ősboldogság" korai megtapasztalásának. Es mint írja, az anyatej édes íze egész életében visszatér, „a melegség, puhaság, és a védelem. Mi hiányzott volna még a boldogsághoz?" — És milyen erőt ad az anya biztonsága az önálló élet első lépéseiben: „fehér füzetbe kék tintával szántom a sorokat... A lakásban csend volt. Anyika mögöttem állt, fölém hajolt, éreztem a megnyugtató, biztonságos meleget... Ereztem a biztonságot." — Mennyire hiányzik ez ma sok gyermek és felnőtt életéből? Hogyan adjuk vissza a biztonságot? Az „Évszázad gyermekét” avatott szemmel először Kodolányi János olvasta, akivel többször beszélgettünk a szülői ház, a család befolyásáról az egyén életútjára. Az ő gyermekkora szülei áldatlan torzsalkodása közben telt el és mindig irigykedve emlegette azt a szerencsés környezetet, amelyet regényemben leírtam, amelyet, szerinte legjobban az a könyvemben megemlített momentum jellemzett, hogy a szülők, apám elindulásakor és megérkezésekor hosszú évtizedeken át mindig megcsókolták egymást. Ez természetesen csupán külsőség. De nem kétséges — a csecsemő és az anya testi közelségének nagy jelentőségét a csecsemő fejlődésében fiziológusok is bizonyították —, hogy a család légköre, a melegség, a harmónia olyan védettséget nyújt a gyermek számára, amely megóvja személyiségét a külvilág elháríthatatlan befolyásának ártalmaitól. A külvilág gyakran ijesztő a gyermek számára, aki jól megérzi és érzékenyen észleli a külvilág közömbösségét és néha kegyetlenségét, annál inkább támaszkodik azonban az otthon védelmére, és biztonságára. Talán az egész világon kezdik észlelni a család felbomlásának ártalmait; már gondolkoznak azon, hogy milyen módon lehetne visszaállítani a családi közösséget a nagyobb közösségeken belül és mindenütt történnek kísérletek, melyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó anyák gyermekeik mellett maradhassanak legalább azok életének első éveiben. A nők sok tekintetben kívánatos egyenjogúságának legsúlyosabb nehézsége az anyának a gyermek iránti elkötelezettsége, melynek áthárítását, de még megosztását is a gyermek sínyli meg. — Professzor úr gyermekközpontú nevelést kapott és adott is tovább. Szüleinél 35 évig változatlanul a kölcsönös szeretet, a megbecsülés boldogságát látta, míg édesapját el nem vitték egyszer örökre... A jócsaládról, a nagycsaládról, a családon belüli áldozat értékéről mondana nekünk néhány megszívlelendő szót! Az elhamarkodott házasságok és ennek következtében a válások nagy száma súlyosan nehezíti az ilyen házasságokból származó gyermekek erkölcsi fejlődését. Sajnos, a mai házasságok jelentékeny része kellő anyagi és erkölcsi alap nélkül jön létre; a házastársak rendszerint nem eléggé érettek, nincs a kiegyensúlyozott élethez elegendő jövedelmük, nincs lakásuk. A fiatalok és idősek kénytelenek együttélni, az ebből a tényből és a zsúfoltságból származó torzsalkodások szaporodnak. A dolgozó nő munkahelye és a férfi munkahelye —■ ezekben tölti a házaspár életének nagy részét — eltér egymástól, a két házasfél érdeklődési köre különböző, a környezeti hatások különbözőképpen érvényesülnek, gyakran rivalizálás alakul ki, a férj és a feleség egymás ellenségévé lesz, vagy közömbössé válnak és útjaik is elkülönülnek. Az ilyen házasságokban a gyermek meg van fosztva az otthon me216
