Teológia - Hittudományi Folyóirat 13. (1979)
1979 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE VAS ISTVÁNNAL - A humanizmus határai
log volt. Nem azért, mert a szüleim zsidók voltak, mert amikor ezzel kezdtem foglalkozni, már nem álltam szülői felügyelet alatt —, hanem egész baráti körömben majdnem rös- telltem. Hogyan jutott erre az egyéni útra? — Ahogy az irodalomból a baráti körét ismerem, úgy ez egy különös adomány volt, hogy éppen ön részesült ebben. Hát igen, és ez annyira így volt, hogy még feleségem előtt — Kassák nevelt lánya: Éti előtt — is majdnem hogy titkolnom kellett, pedig, vagy éppen azért, mert ő keresztény nevelésben részesült, zárdában, de erről tudni sem akart. Hogy Isten van, — az számomra gyerekkorom óta fix volt. Harmadik elemibe jártam, akkor volt a tizenkilences kommün, ahogy annak idején hívtuk. És volt egy igen kitűnő tanítónk, nagyon szuggesztív egyéniség volt, Pirchalának hívták, és a meggyőződéses kommunisták közé tartozott. Ö tett kommunistává már jóval a Kommunista Kiáltvány elolvasása előtt. Ugyanebben az évben ért a vallás hatása is. Őseim mind rabbik voltak, szegény falusi rabbik. Apóm volt az első, aki szembefordult ezzel a családi hagyománnyal és kereskedelmi pályára lépett. Én inkább visszaütöttem rabbi őseimre, a papi törzshöz. Nagyapám, akit nagyon szerettem, Bátaszéken volt rabbi. Tizenkilencben hozzá menekültünk, ő beszélt nekem először Istenről. Meg is volt botránkozva, hogy szüleimtől semmit sem hallottam róla. Ő kezdte nekem először mondani a réten héberül: „Beresit báró elohim et hasammaim ve et ha arec ..." — „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet...” És ez az élmény összefügg nekem a réttel, a természettel —, mert ez is új volt, mivel terézvárosi gyerek voltam. Mindez nagyon hatott is rám, kivéve az, hogy „kiválasztott nép” vagyunk. Ez nekem nem tetszett. Már voltam annyira kommunista, hogy tudtam, egyenlőek vagyunk —, és annyira magyar is voltam, hogy ha van szenvedésre kiválasztott nép, az nem a zsidó, hanem a magyar. így gondoltam, legalábbis kilencéves koromban. — Erre is csak most ébredek ró, hogy mindez ugyanegy nyáron ért engem: Istennel és a kommunizmussal egyio'őben ismerkedtem meg, és még Magyarországgal, a magyarsággal is. Bátaszéken akkor idegen katonaság volt és azt mondták, hogy nem szabad énekelni sem a Himnuszt, sem az Internacionálét. Mi gyerekek kitaláltunk egy „ragyám” nyelvet, amiben minden szó megfordítva volt. így énekeltünk, azt hittük, így lehet. És mivel mindkettő tiltva volt: a Himnusz és az Internacionálé —, számomra két testvérdal lett belőle. A Jézussal való megismerkedésére miként hatott az, hogy a nagyapa bevezette az Ószövetség lelkületébe? Akkor ezt magamban nem kapcsoltam össze. De hogy Isten van és mik a vallás alapjai, ez rögtön, egyből „bement" a fejembe —, éppen olyan természetes volt, mint minden más dolog körülöttem. Jézus a „mértékadó", a legkiválóbb ember, — vagy Isten Fia, annak szőkébb, vagy tágabb értelmében? — Ez hogyan érlelődött tovább lelkében? Ez az, amit nehéz elmondani —, mondom, erről én röstellek beszélni —, és nem is tudok másként, mint versben. Hogy miért? Szemérmességből. Vagyis olyasmiről, amiről nem szeretek közvetlenül beszélni, az közvetetten a vers útján, lesz közvetlenné. Ismeri a „Jel- rendszerek"-et? Igen, ez az egyik legszebb verse. Elmondok belőle néhány sort: Mit is mondott róla Fülöp, aki Betszaidában született? / Hogy akiről Mózes írt a törvényben, meg a próféták, / Megtalálták Jehosuha ben Jaszefet... És mondó erre Nátánáel, a Betszaidából való: / „Ugyan már, Názáretből jöhet-e valami jó?" j j És mi mást mondhatott volna ez az igazi, / Ez a hamisság nélküli izraelita? — / Mert így nevezte Nátánáelt, amikor meglátta, az, aki / Maga volt a rejtőző Isteni Irónia . .. / „Rabbi, te Isten fia vagy!" — Így erre Nátánáel. / „Izrael királya te vagy!" Mire ő: „Azért hiszel, / Mert azt mondtam, hogy láttalak a fügefa alatt. / De te is fogsz látni majd, és ennél nagyobb dolgokat."... Hogy látjátok amint megnyílik az ég, / És föl- és alászállnak Isten angyalai / Az Ember Fia előtt." I ... Ez az a jelrendszer, ami érvényben volt. / / És mire gondolt ő? Aki nagyon szeret, / Mit számítanak annak a jelrendszerek? (részletek) Minden tehát onnan kezdődött, hogy rájöttem: Jézust komolyan kell venni. Egészen más szemmel láttam, akkor már kihallottam belőle egy élő Hangot. De ez nagyon lassú folyamat volt, inkább védekeztem ellene, Jézus Krisztus ellen. Mondjam, hogy a kereszténység 21
