Teológia - Hittudományi Folyóirat 12. (1978)

1978 / 1. szám - KÖRKÉP - Harmati Béla: A keresztség és az eukarisztia kérdése a legutóbbi ökumenikus teológiai beszélgetésekben

jére alapozzák egységüket. Vannak sajnos olyan gyülekezetek is, amelyek a tanítás tisztaságával és egységével kapcsolatos türelmetlenségüket igazoltnak vélik. Mivel az ilyenek nagyon gyorsan felcserélték az eleven hitet a hittételekhez való merev ragaszkodással, azért két évezred alatt a kereszténységben a konkurrens, egymással versengő egyházak nagy száma jött létre. Csak az a közösség tud mindig nyitott lenni az egyetemességre, amely a keresztényeket Jézus emberségében is képviseli mások felé. A Jézusban való hit egysége lehetővé teszi az egyháznak, hogy ne ragaszkodjon intézményei változtathatatlan- ságához, amelyek a földi élet rendje szerint egyébként is gyorsan változnak. Ha az egyház valóban követni akarja küldetését, ezzel olyan egységhez kell eljutnia, amelynek semmi köze sincs a szívek és lelkek feletti, mindenre kiterjedő uralomhoz. Az egység és az egyetemesség, amire az egyháznak törekednie kell, eredetében Istentől való, Isten lényegéhez tartozik. Az egységet és egyetemességet az egyház csak az Isten hatékonyságába vetett hitével érheti el, amelyet tagjaiban kelt életre. Sajnos, aligha állítható, hogy az egyházban az elmúlt két évezredben mindez hiánytalanul megvalósult volna.

Az egyház még máig sem ismerte fel teljességgel sajátos karakterét, ezért jelenléte a világban nem volt mindig az a kisugárzó erő, amely szükséges ahhoz, hogy magát mindenféle külső, társadalmi befolyás ellenére fenntartsa és tovább alakítsa. Ma az egyháznak olyan felhívássá kell válnia a keresztények számára, amely külsőleg meg nem parancsolható, senkire nem kényszeríthető. Arra kell segitenie a keresztényeket, hogy az egyházban a számukra rendelkezésre álló eszközökkel eljussanak az igazi bensőséghez, Jézus megértéséhez, a benne való eleven hithez. Ezen az úton járva formálhatja tovább az egyház azt az egységet és egyetemességet, amelynek őrzését és munkálását Alapítója feladatként reá bízta.

(Részletek: Marcel Légaut: Die Kirche, meine Mutter und mein Kreuz, Herder, 1975. 246—251.)

A KERESZTSÉG ÉS AZ EUKARISZTIA KÉRDÉSE A LEGUTÓBBI ÖKUMENIKUS TEOLÓGIAI BESZÉLGETÉSEKBEN

(Evangélikus beszámoló a rám. kát. teológiai tanárok 1977. januári

tanulmányi napjain.)

Témánk, az eukarisztia kérdése elsősorban, de a keresztség kérdése is annyira középponti helyet foglal el az ökumenikus beszélgetésekben, hogy egy ilyen rövid beszámoló keretében annak teljességét lehetetlen bemutatni. Hiszen nemzetközi, területi és helyi szinten sok párbeszéd folyik „hivatalos", „félhivatalos" formában és ha ezekhez hozzá számítjuk az egyes teológusoknak a kérdésben kiadott műveit is, hatalmas anyaggal találjuk magunkat szemben. Ezért a következőkben azt a megszorítást voltam kénytelen alkalmazni, hogy elsősorban és szinte kizárólagosan az ún. „hivatalos" és „félhivatalos” párbeszédek anyagát ismertetem, azaz olyan dokumentumokat, amelyek valamilyen bizottság, két vagy több egyház által hivatalosan kinevezett szakértők tárgyalásának eredményei. — A keresztség és az eukarisztia kérdéseinek vizsgálatánál a következő ökumenikus teológiai beszélgetések anyagára támaszkodtam:

1. Az Egyházak Világtanácsa (Genf) Hit- és Egyházszervezet Bizottsága, amelynek római katolikus tagjai is vannak, az 1974-ben Accrában (Ghana) tartott ülésén három dokumentumot fogadott el sok éves előkészítő munka után és azokat a tagegyházakhoz véleményezésre, hozzászólásra megküldte. A három tanulmányi irat a keresztségről, az eukarisztiáról és az egyházi szolgálatról szól. (One Baptism — One Eucharist and a Mutually Recognized Ministry. Three agreed statements. Faith and Order Paper No. 73. World Council of Churches, Geneva, 1975.)

2. A római katolikus és evangélikus ökumenikus „hivatalos” párbeszédek között az első a 2, Vatikáni zsinat után az 1965-től folyó, a Vatikáni Egységtitkárság és a genfi Lutheránus Világszövetség által kiküldött Együttes Munkacsoport (1965—66) és az 1967—71. között dolgozó Tanulmányi Bizottság párbeszéde. Ezek munkaeredményét az ún. Máltai Riport foglalta össze. Ez a Máltai Riport külön is foglalkozik a IV. B. fejezetben az interkom- munió kérdésével. (Bericht der evangelisch-lutherisch, römisch-katholischen Studienkom32