Teológia - Hittudományi Folyóirat 12. (1978)
1978 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Kerekes Károly: Egy szentírási szakasz értelmezése katekézisünkben
2. A SZÖVEGRÉSZ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE — A szent írónak maga a műfaj is már bizonyos anyagelrendezést sugall, talán „szerkesztést” is, — ezt figyelembe véve nekünk is meg kell keresnünk a fogódzópontokat. Nem az arisztotelészi felosztású bevezetést, tárgyalást és befejezést kell keresnünk. Inkább gondolatritmusokról, párhuzamos, vagy ellentétes fokozásokról, refrénszerű ismétlődésekről, globális vagy szakaszos kifejtésekről, lélektani, logikai vagy időrendi sorrendekről van szó, amelyek mind-mind színezik, módosítják a szöveget. Ezért mondják, hogy a Szentirás szinte önmagát értelmezi, és hatásával együtt minket is. 3. A KÖZELEBBI ÖSSZEFÜGGÉSEK. — Meg kell néznünk mi áll közvetlenül a vizsgálandó szakasz előtt vagy után. Kiről vagy miről volt szó, és mire nyit rá, mire vezet föl az elemezendő szakasz, önmagában talán érdektelen lenne a szakaszban közölt tanítás, de az előtte vagy az utána következő szöveg megvilágításában változik a jelentése: enyhít, vagy szigorít, ítél vagy fölemel. 4. A TÁVOLABBI ÖSZEFÜGGÉSEK. — Az egész szentírási könyvben, amelyből a szövegrészt kiválasztottuk, megfogalmazható egy sajátos légkör, miliő és az adott üdvösségtörténeti cél is. Ez a könyvnek az életbe „ágyazott" üdvösségtörténeti jellege. A történelmi, a lélektani, az irodalmi „irányfényeket" is feltétlenül figyelembe kell venni, amikor az egészek egy részét elemezzük, értelmezzük. 5. A KULCS-KÉPEK ÉS KULCS-SZAVAK. — Mint a harmonikusan felépített festményben a gyújtó színfolt — például Munkácsy fehér „gyújtása”, Aba-Novák piros „gyújtása” — központosítva vonzza a szemünket a fő mondanivaló felé, vagy mint egy wagneri vezérmotívum, ráhangol a főhős vagy a fő mondanivaló megjelentetésére: a főtémára ..., ugyanígy az egyes szentírási részeknek is megvannak a maga kulcsképei, kulcsszavai. Ha ezeket megtaláltuk, fényükben már könnyen magyarázhatjuk a többit. 6. PÁRHUZAMOS BIBLIAI HELYEK. — A Szentírásban minden szónak és képnek egész nagy udvara, tág jelentési köre van. Közvetlenül a szövegrészből nem láthatjuk mindjárt az egészet. De ha például az újszövetségi „tűz” vagy „víz" közvetlen jelentéséhez társítjuk mindazt, amit az ószövetségben a tűzről és a vízről kinyilatkoztatott az Isten, — akkor a talán szegényesnek látszó újszövetségi leírás egyszerre megtelik élettel, üdvösségtörténeti „táj- jelleggel” és ízzel. 7. TEOLÓGIAI TANÍTÁS ÉS SÚLYPONT. — A megvizsgált szakasz teológiai mondanivalóját nekünk kell megfogalmaznunk a biblikus teológia nyelvén. A Dei Verbum arra bátorít, hogy „a Szentírásmagyarázóknak az a dolguk, hogy e szabályok szerint törekedjenek a Szentírás mélyebb megértésére és kifejtésére. így mintegy az ő előkészítő munkálkodásuk alapján fog kiérlelődni az egyház döntése.” (12.) Ez is mutatja, hogy milyen nagy a felelősségünk, amikor Szentírást magyarázunk. 8. ALKALMAZÁS: KRISZTUSRA, AZ EGYHÁZRA, ÖNMAGUNKRA. — A gyakorlati alkalmazás nélkül nem lesz élő az egzegézisünk. Sohasem szabad felednünk, hogy az egész Szentírás Krisztusról szól. Ezért elsősorban Őrá vonatkoztatjuk az írott igét. — A történelem folyamán az egyház életét Ö viszi tovább, mint az emberré lett Ige életét. Ezért az egyházra is vonatkoztatjuk Isten üdvösségi üzenetét. — Az egyház viszont, „mi vagyunk!” Ennek következtében, amit nem vonatkoztathatunk magunkra, vagyis nem alkalmazunk, az csupán észtoma, elméleti spekuláció, játék. Egzegetizálásunk végeredményben annyit ér, amennyit életté váltunk belőle. Az egzegézis eddigi menetét skálának is nevezhetjük, a nyolc szempont szolmizációs skálájának. Ezen gyakorolhatjuk be a helyes Szentírás-magyarázatot. A későbbiekben már nem kell mindent „leszolmizólnunk”. a fenti sorrendben végigelemeznünk, de sohasem szabad az az egész feladatot elfelednünk! Nehezebb szövegeknél vegyük csak végig pontosan. Úgy, ahogy a lelkiismeretes muzsikus felkészülésében nem átallja a nehéz dallomokat szolmizálni. Tudjuk, hogy olykor a legnagyobb muzsikusok is skáláznak. Interpretálásuk — mint ők mondják —■ csak ezzel a segítséggel lesz hiteles és meggyőző. Kerekes Károly 128
