Teológia - Hittudományi Folyóirat 11. (1977)
1977 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Földényi János: A katolikus ember gyakorlati hitvallása
■ebb óllóknak több joguk van. Embertársaimról, hazámról lehetőleg minden jót el akarok mondani; hibáikat azonban elrejtem, mint a sajátomat. Felismerem, hogy többnyire azt a szálkát találom gyűlöletesnek felebarátom szemében, amelyből gerendányi van az enyémben. Vallom, hogy helyes, ha önmagommal szemben mindenkor tárgyilagos vagyok; bűneimet alázatosan szemeim előtt tartom, mások értékeit pedig elismerem. Óvakodom azonban a szolgalelkűségtől, amellyel a másik embert is, magamat is erkölcstelenné tennék. Gyakran ellenőrzőm magatartásomat, az elkövetett hibát jóváte- szem, és mindent megteszek, hogy a jövőben elkerüljem. A test a lélek számára nem börtön, hanem segítő társ és kifejező eszköz. Lelkiismereti kötelezettségnek tekintem a test egészségéről és jólétéről való gondoskodást. Nevezetesen: önmagam és embertársaim ételéről, öltözködéséről, lakásviszonyairól, egészségéről. A test ösztönei a lélek nélkül céltalanok, a lélek az ösztönök nélkül erőtlen. Gondoskodnom kell embertársaim lelki egyensúlyáról is: bíztatással, helyesen alkalmazott dorgálással vagy dicsérettel. Törekszem arra, hogy minél teljesebb önismeretre tegyek szert, és ezáltal létrehozhassam személyiségem belső harmóniáját. A test vágyait, úgy kell nevelnem, hogy — mindegyik a maga módján — a lélek céljait, a személyiség kiteljesedését szolgálja. Tisztában vagyok azzal, hogy mindez csak a szenvedések türelmes vállalása és a tudatosan vállalt önmegtagadások által lehetséges. Meggyőződéssel vallom, hogy a szenvedések elviselésének van értelme. Nem riadok vissza azoktól a nehézségektől, amelyek az életben fenyegetnek, mert a reményből élek. Okosan kutatom, hogy az adott helyzet körülményei között Isten mit vár tőlem. Minden nap tökéletesebbnek — és boldogabbnak — kell lennem, mint az előző napon. Ebben a törekvésemben nem szabad ellankadnom. A boldogság azonban sohasem lehet közvetlen cél: aki ilyennek tűzi ki, szükségképpen elveszíti. — A legfőbb rossz, amely boldogságomat veszélyezteti: a bűn, a megfontolt szembefordulás Isten akaratával. — Ennek az akaratnak megfelelően szükségleteimet és vágyaimat kérő imában tárom Isten elé. Ugyanígy imádságomnak állandó eleme a hálaadás is. Vallom, hogy a becsületes nemi élet feltételei csak a házasság keretei között vannak meg. A jegyeseknek egymást, egymásnak és egymástól is tisztán kell megőrizniük a házasságra. A teljes nemi önmegtartóztatás, a szüzesség tiszteletreméltó keresztény eszmény. Akik ezt az eszményt követik, az elmélyült Isten-szeretet és a sokak felé irányuló felebaráti szeretet tényleges gyakorlásában „százannyit kapnak", mint a földi szerelem, és az örök életet. Mások tulajdonát tiszteletben tartom, az okozott kárt megtérítem. Tudatában vagyok azonban annak, hogy a föld javait az egész emberiség kapta. Ezért természetesnek tartom, hogy a szűkölködőnek konkrét segítséget nyújtsak. — Valótlant nem szabad állítanom. Nem vagyok köteles azonban mindig megmondani — részleteivel együtt — a teljes igazságot. Jótetteim célja mindenkor embertársaim java, indítéka az önzetlen szeretet. Tevékeny segítségem tehát sohasem torkollhat önsajnálatba. Tudatosan kerülöm, hogy jótetteimért az emberek dicsérjenek. Az Isten iránti imádat bensőmből fakadó kötelezettségének az egyház közösségében teszek eleget: a szentmise és a szentségek által. A JÉZUS KRISZTUS által alapított és rendelt szentségek látható jelek, amelyek láthatatlan kegyelmet közvetítenek. A szentségek hatása azonban feltételezi a szentség felvevőjének személyes állásfoglalását. Ezek segítenek abban, hogy életem értékeit a legteljesebben kibontakoztassam, és részese lehessek a szeretetben az örökkévalóságnak, az Atyával, a Fiúval, a Szentlélekkel és minden igaz embertestvéremmel együtt. Amen. Földényi János Könyvfigyelő: A Szent István Társulat legújabb kiadványai: Ó- és Újszövetségi Szentírás második, illusztrált kiadása. — Vetera et nova. Régi és új a liturgia világából. Radó Polikárp emlékének (Szerk. Szennay András) — OMC kiadványai: Klara Bühler: Reggel és este az Istennel — Solt Jenő: Így értsd az Újszövetséget! — Kasper—Scheffczyk—Schnackenburg: Régi kérdések új válaszok, új kérdések régi válaszok. Az a tény, hogy a keresztényekre feltámadás vár Krisztusban, egyben rendkívüli feladatokat is ró reájuk: a promisszió missziót — az ígéret küldetést — jelent. Az evangélium nemcsak igazságokat közöl, hanem azt is hirdeti, hogy az igazságot tennünk kell: „Aki az igazságot teszi, a világosságra megy, hogy nyilvánosságra jusson: cselekedeteit Istenben művelte" (Jn 3,21). Gaston Courtois 64
