Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)
1976 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Cserháti József: A Szentlélek ajándékainak sokfélesége
ként is tagjai vagyunk egymásnak" (Rám 12,5). Akik megkeresztelkedtek, mindnyájan ,,egy szív és egy lélek” lettek Krisztusban (ApCsel 4,32). Az egyház testének feje Krisztus és mi vagyunk a test tagjai. Az egyház tagjainak -éiete a Főből ered: a Fő „tartja és fogja össze az egész testet inakkal és izmokkal és Isten szerinti növekedéséről is Ő gondoskodik" (Kol 2,19). A Szentlélek Jézus Krisztus életét valósítja meg bennünk: „újuljatok meg lélekben és érzületben, és öltsétek magatokra az új embert, aki Istenhez hasonlóvá alkotott, megigazult és valóban szent teremtmény” (Ef 4,23). Az Ür saját Leikéből adott nekünk, ez az egy és ugyanaz a Lélek lakozik a Főben és a tagokban, és úgy élteti, egyesíti és mozgatja az egyház testét, hogy tevékenységét ahhoz a szerephez hasonlították a szentatyák, amelyet az életelv, azaz a lélek tölt be az emberi testben (Egyház: 7). A KARIZMÁK AZ EGYHÁZ ELEIÉBEN. — A Szentlélek élteti, egyesíti és mozgatja az egyházat. Az élő szervezetben az élet nedvesség, levegő, napfény és táplálék adásával biztosítható. A Krisztus-test tagjait a Szentlélek kegyelmi adományaival táplálja és tartja fenn, Jézus Krisztus életét közvetíti és alakítja ki a hivők lelkében. Az egyes részek és szervek összefogása és egységberendezése már a második vitális feladat. E hasonlattal az egyháznak a Lélektől irányított tagjaira és azok funkciójára, a kegyelemből fakadó mindennapi élet alakítására mutathatunk rá. A Lélek a hívek között szeretetet kelt és sürget, erősít, vigasztal, felvilágosítja és megnyitja a szíveket. S végül a mozgatás mindenfajta további kibontakoztatásra utal: növekedés, fejlődés és tökéletesedés. A karizmák e harmadik vonalon jutnak szerephez, A következő zsinati szöveg elemzése mély bepillantást enged a Szentlélek Isten sajátos tevékenységébe az egyház felépítettségében, üdvösségrendi struktúrájában és közösségi életében. „Krisztus testének építményében a tagok és a feladatok különbözőek ugyan, de egy a Lélek, aki sokféle adományait a saját gazdagsága és a szolgálatok szükséglete szerint osztja szét egyháza számára (1Kor 12,1—11). Ez adományok között kimagaslik az apostolok kegyelme: az ő tekintélyük alá helyezi épp a Szentlélek még a kegyelmi küldetések hordozóit is (1Kor 14). Ugyanaz a Lélek önmaga által, önerejéből és a tagok belső kapcsolódása által egyesíti a testet és a hívek között szeretetet teremt. Ezért, ha szenved valamit az egyik tag, akkor együtt szenved vele valamennyi, vagy ha tiszteletben van része az egyiknek, akkor vele örvend valamennyi tag” (1Kor 12,26). (Egyház: 7). Az idézett szövegek alapján különbséget kell tennünk egyrészt a rendes és rendkívüli adományok, másrészt oedig a hierarchikus és karizmatikus adományok között. A rendes adományok közé valójában minden kegyelem sorolható, a megszentelő kegyelem ugyanúgy, mint a segítő kegyelmek sokasága. Az egyéni, a személyes lelki élet rendes természetfeletti táplálásáról van szó. Szent Pál a Galatákhoz írt levelében hosszan sorolja fel azokat a lelki gyümölcsöket, amelyekben a Lélek jóvoltából egyesek részesülnek: szeretet, öröm. békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás (Gál 5,22—23). A listát valóiában a keresztény élet minden erényének megemlítésével folytatni lehetne, és a Holland Katekizmus a mai élet vetületében meg is kísérli a felsorolást továbbvinni: a megtántorít- hatatlan ragaszkodás, az önfeledt, áldozatos szeretet (egy egész életen át betegápolónak lenni), a zokszó és kritika nélküli kötelességteljesítés (egv édesanya mindennaoja), a bűnös megrendíthetetlen bizalma, a kísértésekben elszánt, megalkuvás nélküli ellenállás, a lemondó gondoskodás a baibajutó felebarátról, az Isten iránti szeretet soha el nem alvadó tüze, a szemlélődő, Istenben elmerülő ima ébrentartása, a szenvedésben való tűrés, a ió lelkiismeret öröme (222). Izajás alaoián a Szentlélek hét ajándékáról is beszélünk: a bölcsesséa és értelem, a tanács és erősség, a tudás, a jámborság és az Isten félelmének ajándékairól (Iz 11,2—3). A hierarchikus adományok Krisztus testének építményét, az egyház sajátos feladatainak teljesítését, az egység szolgálatának biztosítását és a szeretet életének megvalósítását mozdítják elő. A kimondottan hierarchikus adományok kézenfekvők: a Szentlélek seaítséaére van Jézus küldötteinek az igehirdetés megbízatásának teljesítésében; a Lélek még Péter szavai előtt (Gál 10,44—47), vagy az apostol prédikációja alatt száll le a hallgatókra (ApCsel 11,15; 15,8). A Szentlélek különös, nem szokványos adományai a karizmák. (A charisma általános vagy alapjelentése szerint ingyen adott isteni kegyelem.) Minden hivő, papok és világiak egyaránt részesülhetnek a karizmatikus kegyelmekben. Rendeltetésük nem közvetlenül az egyén megszentelése, hanem elsősorban az egyházi közösség felújítása, összetartása, növelése és mozgatása. Terminológiai szóhasználat szerint az „alapvető" karizma valójában maga a kegyelmi rend mint ilyen, vagy a kegyelmi valóság az egyes ember lelkében. — A továbbiakban azonban nem az „őskegyelmi rend”-nek kibontakoztatásáról beszélünk, hanem az 72
