Teológia - Hittudományi Folyóirat 10. (1976)
1976 / 4. szám - FIGYELŐ - Könyvfigyelő
és az Írás jelentőségéhez hasonlítható. Lehetőség emlékezésre, csodálkozásra, gondolkodásra, elmélkedésre, önkifejezésre, önközlésre. Szédületes távlatok nyílnak a jövő embere előtt, aki számára az elektromos agy mindennapi lesz. E. David és J. Truxal szerint (The man made world, New York 1968) a 21. században az ember szimbiózisba kerül a komputerrel, szinte elektromos összeköttetésben állnak: a gép végzi majd a rutingondolkodást, az ember adja az új meglátásokat, így a komputer átformálja az ember életét, gondolkodását, beszédmódját, íráskészségét, kifejező erejét. Hogyan hat ki az emberre az elektromos agyak kora? — kérdezi Horváth. — Ha beszélhetünk az ember és a komputer együttéléséről, akkor hivő-komputer szimbiózisról is beszélhetünk. Szóba jöhet majd a hit- igazság-rendszer „kódolása", elektromos agyakba való betáplálása, új összefüggésekbe állítása. Létrejön-e majd — mint az emberi történelem előző fejlődési fokain a „szent nyelv" és a szentirás — a „szent komputer"? Tekinthetjük-e „sugalmazásnak” a hittartalmak komputerbe-táplálását? — Kétségtelen, hogy amikor általános lett az írás, a hithirdetők kötelessége lett, hogy Írásban közölje mondanivalóját (Kiv 24,12). Lukács is kötelezve érzi magát arra, hogy írásban adja tovább, amit tud (Lk 1,3—4). Ha igazolódnak a komputerről szőtt álmok, a jövő század hittudósainak is el kell jutniuk oda, hogy programozzák — nem csupán a teológiai, biblikus, vallástörténeti és egyéb ismeretanyagot, hanem — valamiképpen a hittartalmat is. Mint Horváth írja, a komputer képi-logikai- és szimbólum-nyelvére kell majd fordítani a keresztény hit „szimbólumait”. Ezáltal létrejöhet majd — ha nem is a Szentiráshoz hasonló értelemben vett egyetlen „szent komputer" (hiszen felfogásunk szerint a kinyilatkoztatás az apostolok korával lezárult) —, de az a hivő-komputer- együttes, amely segíti a hivőt abban, hogy korának szintjén, a maga kultúráján belül mélyítse el és fejezze ki hitét. Mai tudásunk alapján minderre vonatkozóan helytelen volna bármilyen közelebbi „jóslásba” bocsátkozni. A hitalapozás szempontjából azonban érdemes néhány már ma is hasznosítható lehetőségre utalnunk a komputer távlata kapcsán. Ez a technikai „csoda” bizonyos értelemben újabb hihető- ségi alapot jelent korunk és a jövő embere számára. Az értelem és a gép kapcsolatát jelenti felső fokon. Az annyiszor megkérdőjelezett elvet, hogy a rend, a cél értelmet követel, újra elfogadhatóvá teszi, hiszen ha a komputer-program programozót feltételez, akkor a világban tapasztalt „program” is végső programozóra mutat. Beszélhetünk Programozatlan programozóról, programozott programozóról, és az általa programozott programról. Könnyen jelenthetné ez a „plátói modell” újra-felfedezését. De tovább is mutathat azon. Mint információs eszköz, a komputer világossá teszi az anyag és az értelem, a lét és a tudat alapvető egymásra-irányult- ságát, belső rokonságát. A tükrözés-elmélet kapcsán mondottak alapján nem biztos, hogy ez egyszerűen azért van, mert „szellemi lény" áll a világ mögött, hanem azért, mert az abszolút léten belül is megvan a „tárgyi" és az „alanyi” egymás felé fordulása. Ez a komputer által feltárt kapcsolat a kinyilatkoztatás lehetőségét is magában zárja. A programozás pedig — mint előbb már utaltunk rá — a sugalmazás folyamatát is közelebb hozza. Nem szükséges már (a régiekkel) a diktáló és az írnok, az író és tolla hasonlatát elővennünk, hanem úgy mondhatnánk: „úgy aránylik” a sugalmazó Isten a szentiró emberi értelméhez, ahogy az ember az általa létrehozott, de saját törvényszerűségét követő elektromos agyhoz. A komputer „játékszabályai” az „irodalmi formák" problémakörét is sok tekintetben meg- világitják. Végül a komputer-hivő kapcsolat is annak dokumentálása, hogy Isten és ember csak történelmileg találkozhat. Az új lehetőségek új távlatokat nyitnak a hivő számára is. Ahogy a hit veszít közvetlenségéből, amikor élőszó helyett csak papírlap betűi közvetítik, úgy veszíthet a hit a jövő adottságai között is, egyúttal azonban tovább mélyülhet, új hihetőségi hátteret kaphat, szolgálhatja azt az embert, aki számára lehetőség az is, hogy „robotjai” között „pengő érccé” váljon, de az is, hogy kora feltételei között megvalósítsa a szeretetet. Cselényi István Könyvligyelő A Szent István Társulat legújabb kiadványai: Magyar—Kele—Márton: Csendes órák, — Cserháti—Keszthelyi—Nyíri: Teológiai évkönyv — Dörnyei—Gergye—Csögl: A szentségek életértéke (2. kiadás) — Hitünk és életünk (hit- tankönyv, 2. kiadás) — Cserháti József: Mindennap együtt az Úrral — ///'as Antal: XXIII. János pápa — Sík Sándor: összegyűjtött versei — Kecskés Pál: Lélekben és igazságban — Nyíri Tamás: Ki ez az ember? 250
