Teológia - Hittudományi Folyóirat 9. (1975)
1975 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Személyi József: "Él az öröm, mindennél erősebb!"
•monotóniát. A megszokottság, akár a napi közlekedés is, könnyen keserűvé, embertelenné tehet. És hogy mennyire másra vágyik a szív, azt mutatja az utasok megkönnyebbült kacagása, ha valaki tud és mer humort vinni a villamosozás egyhangúságába, Az unalom egyik gyógyszere a csodálkozás felkeltése. Aki egy falevél erezetén, egy kavics mintázatán még tud cso- •dálkodni, az a nagyváros forgatagában is megőrzi fogékonyságát az örömre. .A vallási öröm Sokan olyan vigasztalást találnak a vallásban, hogy indokolatlannak érzik a vádat: kevés bennünk az öröm. A kérdést jól szemléltetik a kisebb keresztény vallási közösségek, itt az úgynevezett ébredési, vagy 'szentlelkes mozgalmakra gondolok. Alapvető sajátságuk az örvendező, újjongó lelkűiét. Hogyan allelujáznak, gitároznak, tapsolnak!? Elmélyülésüket hangos öröm- újjongás váltja fel. Felmerül bennünk a két- ’kedő kérdés, talán csak felszínes ott az öröm, vagy csupán szélsőséges érzelműek jönnek ott össze? Ezek a kritikák gyakran lehetnek a bizalmatlanság jelei is. Senkivel sem kívánunk vitába szállni az irányzatéit, de az csak természetes, hogy az örömmel teli szív méginkább kitárul, ha a másik ör- vendezőt látja, A vallási öröm hiánya okának tekinthetjük a nálunk még eléggé elterjedt „individualista-voluntarista” lelkiséget. Vagy inkább a lelki életnek ezen szakaszán való megrekedést. A kérdés mélyebb oka az, hogy nálunk még az individualista ’lelki élet főleg a tekintélyre, az intézményre épül. Más keresztény egyházaknál a csekély szervezet és vezetés főleg a belső kibontakozásban látja célját. Minél kisebbek a közösségek, annál jobban érvényesül ez az elv. Az utóbbi időben többször olvashatunk kiscsoport-kezdeményezésekről Egyházunkon belül is. Úgy tűnik, hogy szervezeti kötöttségeink megbontása nélkül is elérhetjük a Szentlélek örömében való megújulást. Természetes, ezeken az utakon elsősorban a fiatalok járnak. A Krisztusban örvendezők kicsiny csapatával szemben áll a kételkedők és kétkedők tömege. Találónak érezhetjük korunkban is Izajás próféta szavait: „Lankadt fejek és elszomorodott szívek vesznek körül”. — Sokszor minket is elfog a kétség, amikor látjuk, hogy tizenévesek abban lelik örömüket, hogy a náluk gyengébbet elverik, vagy kémiai anyagok belégzésével kábulatot keresnek maguknak. Úgy véljük, jogos a félelem: nem vész-e ki az érzés a tiszta természetes és lelki örömök iránt. A szomorúság, az elhagyottság félelmes megnyilatkozásai szaporodnak világszerte: az öngyilkosságok és olyan ijesztő jelenségek, hogy a fiatal anyák elhanyagolják, elhagyják, sőt megölik csecsemőiket. Az elidegenedés és az ejmbertelenség szomorúságával szemben nekünk kell hirdetnünk és példát adnunk az örömre, a keresztény örvendezésre. Szentatyánk a Szentiélekben való örvendezést, mint a jelen Szentév maradandó gyümölcsét akarja számunkra nyújtani. Nekünk pedig keresztény hivatásunk lényegéből fakad, hogy megtaláljuk és sugározzuk a mai világba az életerőt. Isten múlhatatlan örömét. így teszünk tanúságot a költő, Paul Claudel igazáról: „Él az öröm. a mindenné! erősebb, Él az Isten, akinél nincs Erősebb." Személyi József- Az öröm imádság, az öröm erő, az öröm szeretet, — az öröm a szeretet hálója, amellyel lelkeket foghattok. Isten a jókedvű adakozót szereti. Az ad legtöbbet, aki örömmel ad. A legjobb mód arra, hogy kimutassuk hálánkat Isten és az emberek iránt az, ha mindent örömmel fogadunk. Az örvendező szív természetes következménye a szeretettel égő szívnek. Sohase engedjétek, hogy bármi olyan szomorúsággal töltsön el, hogy elfeledtesse veletek a feltámadott Krisztus örömét. — Kalkutta/' Terézia anya .. . Ferenc oly teljesen átadta lelkét, hogy még testét sem őrzi meg magának /A Bölcsesség nyit ajtót neki s a Jóság asztalához ülhetett. / Nincs szüksége se ruhára, se pénzre, nincs szüksége semmire Annak, aki ma már bírja fogyhatatlanul mindazt, ami a holnap öröme... / Hogyan örülhetnénk a létnek, ha az öröklét hiányzik belőle? / Hogyan örülhetnénk a létnek, ha szeretetünk hiányzik belőle? / Lám, Ferenc kiválasztatott, hogy ő legyen önnön testében Krisztusunk keresztje. . . Jézus az, Ferenccel egybeforrva s kettő egyetlen élő, egyetlen szenvedő és megváltó valóság I Paul Claudel: Assziszi szent Ferenc .256
