Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)
1974 / 1. szám - FIGYELŐ - Érvénytelen házasságban élők imádsága - Válság vagy beteljesedés
kor" kríziséről, vagy inkább nehézségeiről is, amelyeket ma, a „nyitott kérdések korában” sem szeretnek megtárgyalni. A változó kornak, a klimax-nak még említésére is összeborzadnak és visszahúzódnak a jó barátok is. Pedig ez a szó eredeti, retorikai jelentésében a szónoki fokozást, a hangsúlyozás csúcsát jelentette, tehát mondhatnánk úgy is, hogy életünk fokozatos beteljesülését jelöli, amit azután kétségtelenül a testi erő csökkenése követ. Ma a klimaktérium orvosi értelemben a változás korát, de válságos időszakot is jelenthet. És — hála az egyenjogúságra törekvő szemléletnek — ma már nemcsak a 45—55 év közötti nők klimaxáról, hanem a férfi változó koráról is beszélnek. Az élet ezen szakasza még a testi-szellemi erőnek és ennek megfelelő elvárásoknak, társadalmi elismeréseknek az ideje. Ekkor érkezik el mindkét nem a szakismeretek teljességére, a kutatási eredmények csúcsára. Belülről mégis, sokszor egészen váratlanul nagy gyöngeséget éreznek. Az az érzésük, hogy tovább már nem tudják elviselni a rájuk mért vagy talán önként vállalt terheket. Ilyenkor az ember nemcsak a pillanat nehézségét éli át, de olykor egy-egy óra rosszullétében, először tudatosítja magában, hogy minden életmozzanatában függ az Életadótól. A krízis biológiai alapja. A nők átlagánál nagyobb mérvű nehézséget okoz, hogy a hormonműködés összhangja egyszerre felborul, mivel az szoros kapcsolatban van a vegetatív idegrendszerrel, kedélyükkel, jellemállandóságukkal. Testileg: váratlan egyensúlyi, keringési zavarok, hőhullám, magas vérnyomás, szívtáji fájdalmak, ájulás jelentkeznek. Olykor hirtelen aránytalan hízás, vagy gyors leromlás mutatkozik, amelyet emésztési bántalmak, görcsök, fülzúgás és látási zavarok kísérnek. Mivel ezek a rosszullétek sokszor órák alatt elmúlnak, a férj hajlandó hisztériás rohamnak venni, s az egésznek nem tulajdonít jelentőséget. Pedig a hormonzavar elfedhet más komoly tüneteket, hiszen a nőnél ekkor kulminálhat a rák. Szorongásos depresszió esetén — ha az asszony nem érez maga mellett lelki támaszt, — gyakori az öngyilkosság is. Mindezzel együtt a pszichés fékek is fellazulnak. Az eddig derűs, harmonikus nőnél is nagyfokú önzés, agresszivitás, kiszámíthatatlan tettek mutatkozhatnak. A „búcsú a fiatalságtól” érzését eltúlozza, amikor meglátja hirtelen meghervadó, ráncosodó arcát. Esetleg kétségbeesik, és teljesen elhanyagolja magát, vagy versenyre kel a fiatalokkal, lányával, tanítványaival. Kórosan féltékeny, vagy kritikátlanul szerelmes lesz. Túlérzékenységét fokozza, ha munkakörében a megszokott kedveskedések elmaradnak, a fiatalt előnybe helyezik; ilyenkor könnyekre fakad, kitörések, üldöz- tetési neurotikus jegyek lépnek fel. Fél a magánytól, elhanyagoltnak és már teljesen értéktelennek tartja önmagát. — Bár a klimax nem betegség, de a nőnek a sorsa, hogy ebből is a nehezebbet kapja és korábban, mint a férje. Ez veszélyekkel jár, de később sok előnyt is jelenthet számára. Komoly nehézséget jelent a családon belül, hogy a nőhöz korban hozzáillő férfi sokkal később öregszik és nem olyan gyorsan játszódik le a változás, mint a nőknél. Hormonműködése évekig zavartalan és ez szervezetét, külsejét fiatalos kondícióban tartja. Az átlaggondolkodású férfi ezért nem érti meg feleségét, és nehéz állapotát véglegesnek tekinti, már csúnyácskának, elhasználnak látja. így a harmonikus családok is gyakran felbomlanak ebben az időben. A gyermekek eltávoztak, a nő reménytelennek érzi életét, a férfi pedig azt gondolja, hogy csak úgy mentheti át saját fiatalságát, ha új életet kezd. A mai munkahelyi viszonyok pedig kedveznek annak, hogy egy jól menő, pályája csúcsán lévő férfi bőven válogathat környezetében a csinos, „megértő”, de belülről üres, köny- nyű anyagi jólétre igényt tartó nők között. — Természetesen a férfi is eljut a változás korához. Van, aki testileg, szellemileg mindvégig friss marad: Richelieu, Goethe, vagy akár János pápa. Az átlag-férfi lassan öregedő, szellemi és testi ereje 70 évig friss, tevékeny, jó a közérzete, ezért derűs és csendes élvezetekre hajló öregség várja. Kisebb százalék a viharosan öregedő, iqazán ,,klimaxos"-nak mondott férfi. Rendszerint a túlterhelt, sokat szenvedett, fogságban, háborúban meghurcolt emberek tartoznak ide. Szinte hónapok alatt összeroppannak, gyorsan fáradnak, leromlik emlékezetük, ítéletük, s emellett agresszívvá, nehezen kezelhetőkké válnak. Rosszul alszanak, ingerülten ébrednek. A család nem tud velük mit kezdeni. Nagyon befolyásolhatók, arra hallgatnak, aki pillanatnyilag nagyobb kényelmet, élvezetet nyújt. Az orvosi kezelés mellett itt legtöbbet segít a nő hangtalan türelme. Ha a nő már túljutott saját krízisén, megértőén 'ud segítségére lenni anélkül, hogy ezt a férfi észrevenné, — mert sokszor a gondoskodási igyekezet is ingerli. Változtatnia kell eddigi életmódján, csökkenteni a sikerek és az anyagiak hajszáját, a harsány szórakozásokat váltsa fel a bölcsek derűs nyugalma. Lelki felkészülés. Azt látjuk tehát, hogy az ember, legyen férfi, vagy nő, családos, Isten szolgálatába szegődött, vagy egyéb hivatásért élő, egyaránt érzi esendőségét. 44
