Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)
1974 / 1. szám - FIGYELŐ - Cselényi István: A béke tőled is függ
FIGYELŐ A BÉKE TŐLED IS FÜGG Amikor ezek a sorok megjelennek, már „közelmúlt” számunkra az a néhány esemény, amely mind egyházi, mind világi oldalról a béke jelentőségére fordította figyelmünket: az új év első napja, melyet szentatyánk a béke világnapjának hirdette meg, azt megelőzően a Békeszerető Erők Moszkvai Világkongresszusa 1973. október 21—29. között és a hazai békemegmozdulás, a Magyar Békekongresszus, szeptember 20—21-én, melyeken Egyházunk képviselői is tevékenyen résztvettek. A béke világnapjához fűződő és e kongresszusokon felvetett gondolatok azonban nem merülhetnek feledésbe. Annál kevésbé, mert az 1974-es év világi oldalról a hazai békemozgalom 25. évfordulójának, egyházi oldalról pedig annak a szentévnek előkészületi éve, melyben jelentős elem az emberiség békéjének szolgálata. Családi ügy ez, az emberiség nagy családjának bensőséges ügye. Ezért érezzük valamennyien magunkénak VI. Pál pápának a béke világnapján kinyilvánított jelmondatát: „A béke tőled is függ!". Egész béke-munkánknak összefoglalása és elirányítója lehet ez a vezéreszme. Olvassuk tehát ki mondanivalóját hivatalos egyházi dokumentum, a Nemhivők Társaságának a jelmondathoz fűzött kommentárja („Der Frieden hängt auch von Dir ab” — subjektive, moralische und geistige Voraussetzungen für den Frieden) alapján. Az embertől függ Ha tőled függ a béke, akkor mindenekelőtt az embertől függ. Úgy lehetséges, hogy cselekvőén, felelősséggel, alanyilag átélve dolgozunk érte. Az emberség függvénye tehát. Ez akkor is igaz, ha életünknek, továbbélésünknek számos ob/ekf/V feltétele is van. A tápanyagok, ásványi anyagok, energiák készletétől: a víz, a levegő tisztaságától, a népesedéstől, a technikai eszközöktől is függ életünk. Mindezeket jogos aggodalommal állíthatja középpontba a környezetkutatás és a demográfia. Ezek a tárgyi adottságok azonban egyúttal erkölcsi tényezőktől: az emberi, társadalmi viszonyoktól is függenek s így a béke megőrzésének is az ember a legtöbb feltétele. Csak akkor van esélye a békének, ha emberi marad világunk. Az ember csak akkor tudja kezében tartani történelmét, ha ura marad s nem lesz szolgája a technikának, különösen pedig a hadiiparnak. Csak úgy nem lesz a „történelmi végzet játékszere" (vö. VI. Pálnak a Szent Kollégiumhoz intézett beszéde, 1972. dec. 12.), ha felelősen gondolkodik. Mert a gépek világának, az objektivitás rendjének csak élő alany, a felelősség súlyát vállaló ember felelhet meg. Minden embertől függ Ez az alany azonban nemcsak az egyes ember, nem is csak egyes csoportok, hanem az emberiség egésze. A „Pacem in terris” kifejezése szerint ugyanis a béke nem a háború hiánya, hanem az emberi haladás műve. A világot pedig csak minden ember közös összefogása lendítheti ki a holtpontról s viheti előre. A zsinat szava szerint „minden embernek, hívőnek és nem- hivőnek egyaránt egyesítenie kell erőit világunk igazságos építésére, hiszen mindannyian benne élünk" (Gaudium et Spes, 21,6). Ezért helyezi a béke-világnap a hangsúlyt a közös felelősségre. Az „egészen” belül azonban ez a felelősség valamennyiünket egyenként is terhel. A béke tőled is függ. Jelenti ez azt, hogy mindannyiunknak külön-külön is magunkévá kell tennünk. A béke nem „a másik” ügye. A szentatya felhívása nem ismer kivételt. Megalapozott személyes odaadást követel mindenkitől, egyéni lehetőségeinek megfelelően. 28
