Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)
1974 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Könyvfigyelő
A kérdések első része a papok származását kutatta. Érdekes összehasonlítási lehetőséget kínált az a kettős kérdés: milyen helységbe valók és jelenleg hol dolgoznak? Az adatokból kiderült, hogy a választ adók 57,9%-a való falura, 14,5%-a kisvárosba, 17,6%-a megyeszékhelyre, 8,3%-° nagyvárosba, viszont 51,4%-uk él ma falun, 14,2% kisvárosban, 19,4% vidéki centrumban, 12,7% nagyvárosokban, tehát a papság is követi a lakosság általános törekvését, hogy nagyobb helységbe kerüljön — annak ellenére, hogy a hivatások jórésze falusi környezetből indul el. A lelkipásztorok szüleinek képzettsége ezt a képet mutatta. Az édesapák 4,1%-a analfabéta, 11,7%-a nem fejezte be az elemi iskolát, 52,3%-nak van elemi iskolai végzettsége, 16,5%-a végzett középiskolát és 3,7%-nak van magasabb képesítése. Az édesanyák 5,9%-a írástudatlan, 13,3%-a járt néhány osztályt, 58,9%-a végezte el az elemi, 7,6%- a középiskolát és 1,2%-a járt egyetemre vagy főiskolára. Az adatok mutatják, hogy a ma lelkipásztorkodók szüleinek nemzedéke elég nehéz viszonyok között élt. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül csak kevésbé képzett néprétegek gyermekei mentek volna el papnak, hiszen a két világháború között (s az első előtt még inkább) az átlag lengyel népesedésben nagyon magas volt az írni-olvas- ni nem tudók száma (az 1931-es népszámlá- •ás szerint 23,1%). A papság eredetére vontakozó harmadik kérdés az volt, hánygyermekes családból származnak. A körkérdésre válaszolóknak csupán 1,7%-a volt egyedüli gyermek, 14,5 %-a 2—3 gyermekes, 41,6%-a 4—6 gyermekes, 29,6%-a 7—10 gyermekes családból való, sőt 10%-a olyan családból indult el, amelyben tíznél több gyermek volt. A következtetés önként adódik: a papok javarészt (81,2%-ban) sokgyermekes családból származnak. Valószínű, hogy hasonló arány adódna az egész lengyel papság felméréséből is. Ezért érthető, ha a papság szívvel- lélekkel kiáll a többgyermekes család-modell mellett, nemcsak elméleti alapon, hanem azoknak a közvetlen tapasztalatoknak az alapján is, amelyeket gyermek- és ifjúkorukban otthon szereztek. A kérdések második csoportja a papok jelenlegi életére irányúit. Mindenekelőtt: milyen újságot, folyóiratot olvasnak? A válaszokból kiderült, 64,8%-uk olvassa a Tygod- nik Powszechny-t (a lengyel Új Embert), 8,1 %-uk olvassa a homiletikai-teológiai folyóiratokat, 2,8%-uk az ifjúsági hetilapok híve, 1,2%-uk a lengyel néplapok olvasója, 1,1%- uk vesz kézbe rendszeresen külföldi vallásos sajtót. A számok bizonyos egyoldalúságot mutatnak, elzárkózást a világi sajtó termékeitől. A következő kérdés az volt: van-e a papnak ideje? Mennyi szabadidejük van általában naponta önmaguk számára? — Mintegy egy óra ■— 6,5%-nak, 2 óra 22,2%-nak, 3 óra 24,3%-nak, kb. 4—5 óra 16 százalékuknak: „meglehetősen sok" 3,9%-nak, „nehéz megmondani, mennyi” 8,8%-nak, „nagyon kevés" 8,6%-nak, szinte semmi szabadideje sincs 2,7%-nak. Látjuk tehát, hogy a papságnak mintegy fele 2—3 órára szabad naponta, ötödrészüknek nincs, vagy alig van szabadideje, ötödrészüknek van csak némi ideje a maga számára. Ha arra gondolunk, hogy a szabadidőbe bele kell értenünk a pihenésre, a továbbképzésre vagy az emberi kapcsolatokra fordított időt is, azt kell mondanunk, a papság életét eléggé leköti a munka, amelyet hivatásuk követel. Izgalmas kérdés volt, ki-ki hogy határozná meg, mi a papság feladata a lengyelországi viszonyok között? A válaszra vállalkozók 29,1 %-a azt jelölte meg főcélnak: a liturgia révén meg kell újítani a vallásos életet. 27,5 % szerint el kell mélyíteni a hitet a vallásos közösségben. 20,7% a hitoktatás tökéletesítését tekinti célnak. 19,2% szerint a fiatalabb nemzedék erkölcsi nevelése, 14,6% szerint az átlagkatolikusok vallásos tudatszintjének növelése a legfontosabb. Ugyancsak 14,6%-uk arra szeretné megtanítani az embereket, hogyan kell élniük hitüket a mindennapokban. Ismét 14,6%-uk szerint a házasság és a család-eszmény megújítása a pasztoráció fő feladata, 12,2%-uk szerint általában az erkölcsi helyzet javítása, 17,3% szerint a laikusok bevonása az egyház életébe, 14,5% szerint az Egyház és az állam jóviszonyának elősegítése a lengyel papság mai kötelessége. 12,5%-uk a modernebb lelkészképzést, 11,2%-uk az Egyházon belüli struktúrák átalakítását hangsúlyozta.-/-vKönyvfigyelő A Szent István Társulat legújabb kiadványai: Gál Ferenc: A teológus az Egyházban. Nyiri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Szennay András: Hitünk sodrában. Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. 256
