Teológia - Hittudományi Folyóirat 8. (1974)

1974 / 2. szám - FIGYELŐ - Kovács László: "A gyermek játszani akar..."

október, nyár, stb. verseny. Alkalomszerű „utazás”: Zsinat, Szentföld, Eukarisztikus Kongresszus, Szinodus, templomjárás... stb. illusztrálva képekkel. Rendezvények: A nagyok egyházi közös­ségi életébe való bekapcsolódásnak játékos módja: Konklávé: Pápaválasztás lejátszása. Mi- nistránsok közül kit választanátok? Zárt aj­tók. Titkos szavazás. 2/3-ad többség. Füst. ,,Magnum gaudium”. Emlék. Ministráns-zsinat: Bekapcsolódás. Nagy zsinat kerete. Tanácskozás. Döntések. Gyülekező olatl: „Rugós foci” (nagyon kedvelt!), „Pörgetős foci”. Társasjátékok, — leköt, megóv a nagyobb rendbontásoktól. Agapé: Nagyobb ünnepeken, versenyek végén „szeretetlakoma". Tea, üdítőital, süte­mény, zsíroskenyér, stb. A lehér asztal szere­pe a döntő és nem ami rajta van! 3. Templom Diákmise: „Schola cantorum" gyermekkar. Ifjúsági énekkar. Esetleg „gitáros” mise. Konferálás. Szentbeszéd: Folytatásos történet (ifjúsági „regény" formai). Missziós történet, „Chysch" család, ahol 6 jó gyermek van, Bambó, a kis árva néger. Beszéd végén 1—3 kérdés. „Hit­tanon", bibliaórán további megbeszélés. Következő vasárnap megoldás az elhangzot­tak alapján. Ministráns-zsolozsma: Szent Tarziciusz zso­lozsmája. Gyermek-elői imádkozok. Keresztút: Fiatalok. Vers vagy próza: Sík, Quoist stb. nyomán. Lelkigyakorlat: A nagybőjti triduum elő­írása a gyermekekre és fiatalokra is vonat­kozik. Lehetőleg külön tartsuk a felnőttektől. Misztérium- és passió-játékok: Nagy jelen­tőségét és művészi értékét templomon kívül is elismerik (Egyetemi színpad ellőadásai, vidékek „népi” szokásai!). Karácsony, húsvét, templombúcsú alkalmával alapos oivasópró- ba, jó szereposztás, rendszeres betanítás. A „szerepazonosulás" egy életre kiható élményt adhat. — Kitűnően használható min­den szinten a „rejtvény-játék", ebből a'Iakult ki a katekizmus is. Egy kérdést tűzni a „napi­rendre”. Mindenki körben nyilatkozik. Egy valaki „elnököl”. A vélemények után a pap­nak csak össze kell foglalnia a közös gon­dolkodás eredményét. » 4. Otthon: A családlátogatást a püspöki körlevelek szorgalmazzák. Ne csak vendé­geskedés llegyen, a gyermekkel, a gyermek­ről beszélgessünk, családi szentirás-olvasás módszerét ekkor lehet a szülővel megismer­tetni. Az elmondott jótékvázlatok megengedet­tek és megvalósíthatók, — semmi sem kell hozzá, csak egy kis fantázia. És nem kerül semmibe, csak egy morzsányi szeretetbe. Egy keleti szerzetes szavait idézném: „Megrövi­díteni az éjszakai ólvást, kihasználni a nap­pal óráit, nem kímélni sajátmagunkat s á vé­gén megérteni: mindez játék. Igen, ez ko­moly dolog”. Milyen jó volna, ha igazán megértenénk az idők szavát, összeadnánk sok paptestvér tapasztalatát és a XXI. szá­zadra, a „szabadidő századára” a keresz­tény élet Játékkönyvével készülnénk fel!... JEGYZETEK: 1. Vág Ottó: A játék, mint nevelési eszköz, különös tekintettel a tematikus játékra. Tan- könyvkiadó, Bp. 1969. 86. o. — 2. V. Tyer- szkij:A klubmunka és a játék Makarenko kö­zösségében. Tankönyvkiadó, Bp. 1964. 229. o. — 3. G. H. Mead: A pszichikum, az én és a társadalom. Gondolat, Bp. 1973. — Susanna Millar: Játékpszichológia, Bp. 1973. — 4. Platon: Nomoi 803 BC. — 5. Aristoteles: In decern Libros Etichorum Aristotelis ad Nico- machum Expositio 1, IV. 16 ]— 6. Uo. — 7. Sz. Ágoston: De musica II, 14. — 8. Alexand­riai szent Kelemen: Sztrómata. VII. 11, 65. — 9. Nazianzi szent Gergely: Carmina I. 2, 2, v. 589. — 10. Szalézi szent Ferenc: Athana- zius, Antonius-életrajzának 73. fej.— 11,Űrsy László: Ütta'lan utak Ura, Prugg Verlag, Eisenstadt 1971. 8. o. 12. Hugo Rahner: Az Egyház mindig fiatal, Prugg Vertag, Eisen­stadt, 1972. 69. o. — 13. Uo. — 14. Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok. Szent István Társulat 1972. 261. o. — 15. Rodriguez Al­fonz: Isten játékai a lélekkel-tractatus. — 16. Saturus karthagói martyr látomásában. — Hugó Rahner könyvében (Cím: Mécs László: A gyermek játszani akar c. verséből). Kovács László „Olyan ez a földi élet, mintha hajóznánk. Azoknak, akiket szeretünk azt mondjuk: Isten veletek! — Könnyes szemmel búcsúzkodunk, sajog a szívünk, de amikor a kikö­tőbe érünk, azt 'látjuk, hogy a parton már a szeretteink várnak ránk". XXIII. János pápa 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom