Teológia - Hittudományi Folyóirat 7. (1973)
1973 / 1. szám - FÓRUM - Dialogizálni akarok az Örök Nőivel
FÓRUM „DIALOGIZÁLNI AKAROK AZ OROK NŐIVEL .. Amikor a Zsinat a hívek általános papságát hangsúlyozza és sürgeti a világiak szerepét az egyházban, akkor — úgy gondolom —, a „Nők egyházszolgálatáról” nekünk is először és minden problémát megelőzően, elvileg és általánosan kell beszélnünk. „A világiak részesei Krisztus, a Pap, a Próféta, a Király tisztének, ezért tevőleges szerepük van az egyház életében és tevékenységében ... enélkül a lelkipásztorok apostolkodása sem lehet teljesen eredményes: Mert az igazán apostoli lelkű világiak — azon férfiak és nők módján, akik Pált segítették az evangélium hirdetésében (vő. ApCsel 18,18. és 26.) — pótolják, ami hiányzik testvéreinknek és felüdítik mind a lelkipásztoroknak, mind a hivő nép többi részének a lelkét" (vő. 1 Kor 16,17—18). (A világiak apostolkodásáról, 10.) Mivel azonban a történelem során a társadalmi rend a nemek kettősségét bezárta a maga determinált funkciójába, így a nemi különbségből egyszersmind értékkülönbséget is csinált, az értékeket pedig úgy állította szembe, hogy a „hímnemű" lett az „emberi”, vagy — mondhatjuk úgy is — erkölcsi norma, a nőit pedig alsóbbrendűvé süllyesztette, hangját visszaszorította (vő. Fr. Chirpaz cikke, Études, 1969. 3.). — A mai szexuális forradalom viszont hajlamos a másik túlzásba esni, ahol a nő minden helyzetben felülkerekedik, és nem is annyira emberi vagy szellemi, hanem nemi hatása szerint. Az egyház bátor és korszerű kezdeményezése hátterében is ott kísért még, hogy a férfi-jelleg adja az ember-lét modelljét és tökéletességét. A mindjobban terjedő teológiai-antropológiai szemlélet azonban az erkölcsi normát mindenekelőtt „humánusnak" nevezi és ezen belül emeli ki a férfi vagy női jelleg értékeit, kutatja és megszenteli azokat. A gyakorlat azt igazolja, hogy a katolikus egyházban, de a többi keresztény egyházakban is egyre fontosabb lesz a nők funkciója. Függetlenül attól, hogy ezen egyházak papjai nősek-e vagy celibátusban élnek, illetőleg az ott tevékenykedő nők otthonukban feleségek, családanyák, magányosak vagy esetleg bensőleg a szűzi állapotra kötelezték el magukat, — szolgálatuk idején a szűzi egyház lelkületében kell tevékenykedniök. Ezt kell tükröznie öltözködésüknek, modoruknak, vonzó és mégis tartózkodó, olykor még keményen elutasítani tudó viselkedésüknek is. A nő funkciója az egyházban tehát feltétlenül hivatás, akár időleges, akár egy életre szóló elkötelezettséget jelent. Ehhez az egyéni alkalmasságot meg kell vizsgálnia a helyi lelkipásztornak, gyóntatónak vagy lelkiatyának, ez alól semmiféle szükséghelyzet nem mentesítheti, mert bármilyen visszaélés felelőssége utólagosan reá hárul. A legelemibb egyházi tevékenység alapja is a krisztusi elv: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket!” A normát pedig az idézett zsinati határozat adja: „Az egyházi küldetéshez teljesfokú emberi adottság és valamilyen képzés szükséges kinek-kinek tehetségéhez és életkörülményeihez mérten ... és főként Krisztus és az egyház küldetésének betöltését kell megtanulnia .. . hiszen a hit által benne él a teremtésnek és a megváltásnak titkaiban” (uo. 29.). Hogy valóban megfelelő munkatársai kapjon az egyház, — ahhoz természetesen a vezetőnek meg kell adnia a megfelelő díjazást is —, törődnie kell lelki és tárgyi képzésével, állandó lelki gondozásával. Don Albe- rione, az 1947-ben jóváhagyott kitűnő olasz női egyházi szervezet alapítója a papság szolgálatára is beállította leányait. Kettesével mennek ki az — olykor nagyon is problémás — falusi plébániákra, ahol, mint írja: „ ... fesztelen közvetlenséggel, természetes derűvel vállalkoznak a papi élet segítésének nemes feladatára a mindennapi szükségletekben, betegápolásban, gondozásban. A papság szolgálata Jézus szolgálata, ezért együttműködnek a hivatások előkészítésében, a papi intézmények ellátásában és amikor az oltárnál láthatják őket, megértik, hogy a nővér és az anya hivatásának értéke miként valósul meg a legrejtettebb szolgálatban is ... Küldetésüket azzal a tudattal teljesítik, amint a Madonna töltötte be hivatását Jézus, az első és örök főpap mellett". 34