Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szakony Ferenc: A demográfiai robbanás kihatásai a családeszmény alakulására
azokat a jelenségeket, amelyek a népesség számára vagy összetételére hatást gyakorolnak, illetőleg, amelyekkel a népesedési folyamatok befolyásolhatók. Demográfiai szempontból a házasság fő célja az emberi nem fenntartása. Az a társadalmi érdek, amely a népesség szaporodásához fűződik, megköveteli egészséges és szilárd házassági kapcsolatok létesítését és fenntartását. A család ugyanis csak akkor tud megfelelni feladatának, ha kialakulhat a házassági együttéléshez szükséges szeretet, kölcsönös megértés, felelősségérzet és bizalom. Amilyen mértékben lazulnak ezek a kötelékek, oly mértékben válik képtelenné a család funkciói ellátására, és veszíti el jótékony hatását az egyén és a társadalom számára egyaránt. A családtervezés földünkön általános társadalmi gyakorlat lett, a gyermekszülést gondos mérlegelés előzi meg. A mérlegelendő szempontok között szerepelnek anyagi, társadalmi, kulturális, tudati, lelki stb. tényezők, de a döntést jelentős mértékben befolyásolja a házastársak egymás közötti viszonya is. Ha ez a kapcsolat szoros, mindketten bíznak tartósságában, létrejön a család belső harmóniája — egyszersmind nagyobb a gyermek felelős vállalását kezdeményező kedv, mintha mindez hiányzik. Helytelen lenne ezt a szubjektívnek tekinthető tényezőt a többi fölé helyezni, de ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy e kedvet növelő tényezők özöne sem képes ösztönözni ott, ahol a belső harmónia hiányzik. A házasságok egy része sajnálatos módon feldúlt, nem harmonikus. E feldúltság jellege és tartóssága szerint különböző lehet. A házastársi viszony belső alkatelemeiben annyira megromolhat, hogy a házassági együttélés az egyik, vagv mind a két fél számára elviselhetetlenné válik. Az elviselhetetlenné vált kötelék magában hordja a válás veszélyét. A különélés az egyik legfontosabb külső ismérve a házasság feldúltságának. A különélés — attól függően, hogy mennyi ideig tart — jelentős mértékben hat a házassági termékenységre. Ez az állapot gyakran hosszú évekig fennállhat. Bár a legtöbb polgári jogrendszer a felbont- hatatlanság elvi álláspontján áll, bizonyos esetekben elismeri a házasság felbontásának szükségességét. A házassági kötelék olyan mértékű megromlása, amely polgári váláshoz vezet, csökkenti, sőt semmissé teszi a házasság termékenységét. Minél feldúltabb egy házasság, annál kisebb a termékenysége. A válás kimondásával lezáruló bomlási folyamat demográfiailag is káros hatású. A legutóbbi 5—<5 év adatni szerint a polgárilag elvált nőknek mintegy 60%-a, a férfiaknak pedig 70%-a köt új házasságot. Azoknak a nőknek a termékenysége, akik többször kötnek házasságot, alacsonyabb, mint azoké, akik első házasságukban élnek. Mivel a válást sok esetben a gyermek hiánya idézte elő, természetes, hogy itt az új polgári házasság létrejöttének célja gyermek, vagy gyermekek nemzése. Születhetnek azonban gyermekek akkor is, ha az egyik, vagy mindkét félnek korábbi házasságában is volt gyermeke, mert újabb életközösségüket közös gyermek, vagy gyermekek nemzésével is tartósabbá, bensőségesebbé kívánják tenni. Az elvált és újra házasságot kötött nők 50%-a szült gyermeket a második házasságában is. Az új házastárssal közös gyermekek már a polgári válás kimondása előtt is születnek. Az 1962. évi magyar vizsgálat szerint a válások 10%-ában a férjnek, 7%- ában pedig a feleségnek harmadik személytől már született gyermeke (4). Ezektől a házasságoktól azonban már olyan termékenység nem várható, mint egy első, harmonikus, feldúltság nélküli meleg szeretetközösségtől. Mivel a gyermekszülés a családban nagy mértékben függ az egyén elhatározásától, a magatartásvizsgálatok szerepe egyre inkább nő. Lényeges annak ismerete is, hogy milyen eszmék és tényezők gyakorolnak hatást a fertilitás kedvező alakulására (5). Salilios-Rotschild C. szerint a családnagyságot nagymértékben befolyásolja a házastársak tradicionális és modern formákhoz való viszonya. A házastársok, elsősorban az asszonyok generációs hovatartozása és iskolázottsága elöntő tényezők a családnagyság szempontjából, mivel jól tükrözik a kérdéses személy tradicionalizmusát. A termékenység szempontjából fontos a nőit házassági elégedettsége, továbbá a férjek beleszólása feleségük 84
