Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 1. szám - FIGYELŐ - Közösségi szentírásolvasás

= Jézus nélkülünk nem hoz gyü­mölcsöt 30. = Jézus csak az egymásbanlevés (Szent Pál szavával: a kegyelem) által hatékony = (A kegyelem csak általunk és bennünk lehet hatékony). A tételek megfogalmazása nemegyszer he­ves vitákat, eszmei összecsapásokat vált ki a szentírásolvasó közösségben. A fenti tételek is megkérdőjelezik nem egy megrögzött elő­feltevésünk értékét; pl. „Most nincs kegyelmi idő .. B) Szövegszintézis A szövegelemzés azt akarja megállapítani, hogy az egyes versek megfogalmazásakor a szerző mit mondott, mit gondolt. A szöveg­szintézis pedig azt, hogy a szerzőben milyen kép él Istenről és Istennek hozzánk való vi­szonyáról; tehát azt, hogy a szerző milyen hittankönyvet írt volna, ha rendszerezni akar­ta volna ezekre vonatkozó tudását. Ha analizáltunk már egy szentírási köny­vet, vagy legalább is annak egy nagyobb részét, hozzáfoghatunk a szintetizáláshoz. Úgy kezdjük, hogy minden egyes tételünket ellátjuk egy kategóriaszámmal. Módszerünk öt kategóriával dolgozik: I. Isten élete önmagában (Vannak alkate­góriái). II. Isten kinyúlása felénk (Vannak alkate­góriái). III. Az ember kinyílása Isten felé, és az em­ber felé (Vannak alkategóriái). IV. Csak történés, nem ad semmi tájékozta­tást a fentiekre vonatkozóan, pl. „Jézus a vetések között járt” (Mk 2,23). Alkate­gória nincs; szintetizálásunkban az idő­rend egymásutánját követjük majd. V. Az „ország" (és rokonértelmű szavak) fo­galma (Vannak alkategóriái). Az alkategóriák bontják, részletezik a fen­ti témaköröket. 1/1: Az egy Istenre vonatkozó tájékoztatá­sok, pl. „Van Isten”; I/2: Szentháromságra vonatkozó tájékoz­tatások, pl. „Istennek van Fia"; 11/1: A Fiú megtestesülése és nevei, pl. „Isten elküldi Fiát, Jézust", ill. „Jézus a Messiás"; II/2: Jézus örömhírt hirdet; II/3: Jézus tanít minket; II/4: Jézus Életet (s ehhez tartozókat) ad nekünk; II/5: Jézus kereszthalálának jelentősége; 11/6: Jézus szeretete, bennünket önmagá­val és egymással egyesítő munkája; 11/7: Jézus egyházalapítása; 11/8: Jézus második eljövetele; III/1: Jézus a célunk, utunk és példaképünk; III/2: Jézus etikai állítmányai; III/3: Jézus antropológiai fogalmai; III/4: Jézus hit- és hűség-fogalma; III/5: Kit kell szeretnünk? A szeretet-törvény; III/6: Az adás-törvény és a szegénység; III/7: A vissza-nem-ütés és a békesség-te­remtés törvénye; III/8: A szolgálat és kicsiség törvénye; III/9: Az igazmondás; 111/10: Jézus tanítása a családról; 111/11: Szentségek és apostolkodás; 111/12: Az imádkozás; 111/13: Jézus tanítása a reményről; V/1: Isten országa; V/2: Sátán országa; V/3: Evilági ország. Tételeink kategóriaszámmal való ellátása is közösségi megvitatás formájában törté­nik. Ezután hozzáfoghatunk az egyes kategó­riákba csoportosított tételek egymásbafűzé- séhez. A Kolosszeiekhez írt levél pl. 412 té­telt adott; ebből a következő nyolc került az l/1-es kategóriába. 1.1 = Istennek van (reánk vonatkozó) aka­rata ; 1.2 = Isten a mi Atyánk; 1,15= Isten láthatatlan; 1,19= Isten magában foglal minden teljes­séget; 2.2 = Istenben a bölcsesség és a rendezett ismeret minden kincse megvan; 2,12= Istennek van energiája; 3,10= Isten az ember megalkotója; 4,12= Istennek van akarata. A fenti tételeket egymásbafűző szinteti­zálás inkább egyéni munka, s ezért „házi feladattá" is tehető. Az elkészült munkát a közösség majd meghallgatja, módosítja vagy magáévá teszi. Lássuk a fenti nyolc tétel alapján elkészült „dolgozatot”: „Mind a nyolc megállapításból nyilván­való, hogy a levél vallja a tételt: Van Isten. Milyen képet rajzol a levél Istenről? Nem el képzelhetőt, csak elgondolhatót, mert Is­ten képbe nem öltöztethető, hiszen látha­tatlan (1,15). A levél legátfogóbb megálla­pítása Istenről ez: Magában foglal minden teljességet (1,19). Ezt a teljességet a levél leginkább Isten értelmi képességeit illetően részletezi. Megvan benne a bölcsesség és a rendezett ismeret minden kincse (2,2). Nem­csak értelmi képességgel rendelkezik, hanem akaratival is (4,12). Van benne energia mindannak megvalósítására, amit jónak lát, és akar (2,12). Mivel minden teljességet ma­gában foglal, ezért energiájának, akarat­erejének végtelen nagynak kell lennie. Ennek folytán Isten megteremtője az embernek is (3,10). Kapcsolata hozzánk nem is akármi­lyen, gondol, törődik velünk: Atyánk (1,2). Alátámasztja ezt a levélnek az a megálla­pítása, hogy terve, célja van velünk: van reánk vonatkozó akarata is (1,1)”. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom