Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 1. szám - TÁVLATOK - Hitünk alapigazságai
kérést, amelyet a nyugatnémet liturgikus bizottság terjesztett elő a püspöki karhoz: Engedélyezzenek a gyermekeknek megfelelő hitvallást az ifjúsági istentiszteletek keretében a jelenlegi Credo helyett. Nastainczyk professzor részletesen megfogalmazza egy ilyen hitvallás anyagát a fenti lépést ismertető cikkében („Egy katolikus hitvallás tervezete”. Katechetische Blätter, 1970, 359—366.). Alapgondolata a következő: „Nem véletlen, hanem nagyon megalapozott az emberek vágyódása és törekvése az élet bőségére. Ezt az emberi magatartást Isten kelti fel, ő tökéletesíti, és be is teljesíti”. Ennek az alapgondolatnak kifejtésében részletezi az emberi törekvéseket, rámutat arra, hogy az emberi élet kezdetét kutatva, sokan eljutottak valamilyen istenhithez. Istenről Jézus nyújtotta a legtökéletesebb kinyilatkoztatást, ő általa jutunk új életre. Ennek az életnek mozgató ereje a Szentlélek. A ke- resztség által leszünk Isten népének tagjai. Ez a hitvallás a holland katekizmus hatására mutat: jellemzi az emberi problémákból való kiindulás, a mai gondolkodásmódot tükröző fogalmazás. A kanadai francia katekizmus VI. kötete 12 éves gyermekek számára összeállít egy hitvallást az addig tanult anyag összefoglalásaként. „Hiszünk Istenben, a mi Atyánkban és minden ember Atyjában; Ö életet ad nekünk, és ránkbízza a világot, mert szeret minket. — Hiszünk Jézusban, akit az Atya küldött, hogy vezetőnk és üdvözítőnk legyen. Közöttünk élt. Halálával legyőzte halálunkat, feltámadásával diadalra vitte az életet. Közöttünk marad Szendéikével. Összegyűjt Egyházába, hogy ünnepeljük nagy tetteit, szolgáljuk testvéreinket és tanúi legyünk a világban. — Mi országát várva megyünk előre, remélve, hogy minden vágyunk ott teljesül, vele együtt leszünk, mindnyájan együtt, és örökre. — Neked Urunk, Istenünk, legyen dicséret és dicsőség örökre!” Egészen a mai helyzethez kapcsolódó gondolatokat vet fel két francia katolikus író könyve, amely a „Hitvallásom” (Ce que je crois) sorozatban jelent meg. Pierre-Henri Simon így írja le vallási meggyőződésének kialakulását: „A könyvekkel való nagy kapcsolatom megmutatta, hogy egy gondolatrendszer eredeténél majdnem mindig találunk olyan ösztönös és alapvető intuíció-magot, amely köré értelmünk pókja odaszövi a dolgok rendszerezett képét: természettudományt, metafizikát, esztétikát, erkölcstant. Ez az intuíció (az ismerettárgyat közvetlenül megragadó szellemi tevékenység) gyakran a tapasztalati benyomásokkal, a vérmérséklettel áll kapcsolatban, mielőtt az értelem munkája lenne. Ennek a ténynek szerénységre kellene indítania minket, sőt el is csüggeszthetne, ha nem lenne világos előttünk, hogy a lélekben minden összefügg. Ha én keresem tudatomban azt az alapvető tényt, amelyre gondolatrendszerem felépült, ott látom a létezésnek eleven érzését: létezem egy létező világban. Ez volt értelmi megvilágosításom, amikor kisgyermekként nagyapám kertjében a széna közt szaladgáltam". — Ebből az élményből kiindulva rájön az emberi lét korlátáira, azután pedig eljut az abszolút Lény szükségességének meggyőződésére. Az igazi bizonyíték azonban Isten léte mellett az áldozatos szeretet ténye. A nemrég elhunyt ΡίαηςοΪ5 Mauriac ezeket mondja: „Azt gondolom, hogy az evangélium terjesztését mindjárt az elinduláskor nagyon gátolja mind a pogány, mind a keresztény népeknél az a tény, hogy a kis katekizmus legvázlatosabb formájában is oly fogalmi ismeretet követel a gyermektől, amire az nem képes, s a legtöbb ember ilyen is marad, amint ilyenek a primitív népek. Azt a meggyőződést kellene kialakítani a gyermekekben, hogy Jézust keresztre feszítették Poncius Pilátus idejében, majd feltámadt halottaiból, ma is él, minden szava élő, s ezek közül kettő annyira hatásos, hogy azt a gyermekeknek is meg kell tapasztalniuk: az egyik, amely megbocsátja a bűnöket, a másik, amely megszenteli a kenyértörést. A katekizmus tanításának a következő igazságokat kell tartalmaznia: Isten megismertette magát teremtményeivel, gyermek lett, ember, mint mi; meghalt, feltámadásának számos tanúja volt, akik hittek benne; az élő Krisztus nem hagy el minket. Jelenlétének három lényeges módja van: az élő kenyér, amelyből szentáldozáskor részesedünk; a kegyelem állapota, amikor őt boldogan birtokolhatjuk: a kegyelem állapotában élő lélekben túlárad az Isten .. . Végül valahányszor ketten vagy hárman összejövünk imádságra, közöttünk van tanúsága szerint. Ezt a három jelenléti módot meggyőződéssel valló gyermeknek nem kell kutatnia a többi hittitkot, mielőtt fejlődése erre vágyat nem kelt benne, hanem ismerje meg a földön járt Jézus konkrét, megtestesült történetét szenvedésétől születéséig, 48
