Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - A bécsi tartományi zsinat néhány határozata

A politikai cselekvés sül'/pontja: béke és felelősség az egész világért — A politika legnagyobb feladata lett az emberek, csoportok és államok közötti bé­ke. Az egyre erősebb szociális, kulturális és gazdasági összefonódás, mindenek előtt azonban a hadi technika fejlettsége, amely lehetővé teszi minden élet megsemmisítését, sorsközösséggé formálja az emberiséget, amelyben elviselhetetlen a háború, mint a konfliktusok megoldásának eszköze. „A béke a technikai korszak létfeltétele" (Carl Fried­rich von Weizsäcker). — Ez a béke csak fokozatos erőfeszítések eredményeként jöhet létre, amelyek arra irá­nyulnak, hogy megszilárdítsák a szociális és nemzetközi igazságosságot, hoqy megőrizzék és előmozdítsák az emberi jogokat, hogy megváltoztassák azokat a gazdasági, politi­kai és társadalmi viszonyokat, amelyek erő­szakos megoldásokra vezetnek, és hogy meg­találják az elkerülhetetlen feszültségek bé­kés megoldásának eszközeit. Mivel itt a leg­bonyolultabb ténykérdések megoldásáról van szó, tudományos kapacitásunknak az eddi­ginél jóval nagyobb részét kell a békekuta­tásra fordítani. — Mivel a kereszténység az emberiség békéjét akarja, és igehirdetésének egyik köz­ponti témája a béke, azért a keresztények­nek ott kell állniuk az első sorokban azok között, akik a békéért küzdenek, és együtt kell munkálkodniuk minden jóakaratú em­berrel e feladatnak megvalósításában. — Az egyházi funkciókra való képzésnek, mely véleményformálással is eqybe van köt­ve, bővített szociális képzés kereteiben a bé­két érintő problémákkal és témákkal is fog­lalkoznia kell. — A hitoktatás számára ki kell dolgozni az anyagot a béke témájához, továbbá egy minden képzési foknak megfelelő didaktikus vezérfonalat. — Legyenek tudatában a keresztények, hogy a felebaráti szeretet, mint a béke meg­valósításának ereje, nem csupán a magán­életet érinti, hanem társadalomkritikai és struktúraátalakító erő is. A hit hirdetését, a liturgia ünneplését és a szentségeket össze kell kapcsolni, azzal a feladattal, amely be­lőlük a világban való szociális és politikai cselekvésre irányul. — Mivel a béke utáni vágy önmagában véve, szellemi és politikai szempontból még nem jelent hatékony erőt, a bécsi kereszté­nyeknek egyre több információt kell szerez­niük a világpolitikai eseményekről, politikai rendszerekről és azok változásáról, a hábo­rú sokféle okáról és a béke feltételeiről, hogy politikai ítéletet tudjanak mondani, és egv új tudat kialakításában tevékenyen részt vehessenek. — A teológiai fakultás, azonkívül minden keresztény, aki főiskolán tanít és tanul, ad­jon ösztönzést a tudományos békemunkával való foglalkozásra. Számunk írói: Döpfner bíboros — Gál Ferenc, a Hittuf. Akadémia professzora — Paskai László, a Hittud. Akadémia professzora — Némedi Sándor műszaki kutató, Budapest — Széli Margit tanár, Budapest — Hegyi Béla, a Vi­gilia belső munkatársa — Bodrog Miklós evangélikus lelkész, Gyula — Cselényi István Gábor gk. lelkész, Budapest — Koroncz László plébános, Búcsúszenti jszIó. Krisztus, az isteni alapító, egyháza feladatává mindenek előtt nem azt tet­te, hogy a kultúrát előbbre vigye vagy a világot emberibbé változtassa, hanem, hogy hirdesse az evangéliumot; viszont épp azzal, ha ezt teszi, végzi egyszer­smind szociálkritikai feladatát is az em­beriség családjában s annál gyümöl­csözőbben teszi ért, minél komolyabban engedelmeskedik az evangélium felsza­badító szavának. Oswald von Nell-Breuning 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom