Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 4. szám - EXEGÉZIS ÉS KÉRÜGMA - Gál Ferenc: Advent 4. vasárnapjától a vízkereszt utáni vasárnapig
kapcsolatba hozták vele Jézus megkereszte- lését a Jordán folyóban. Jézus emberi tudata számára a keresztelés kettős élményt hozott: egyrészt hallotta, hogy az Atya szeretett Fiának nevezte, másrészt átélte azt, hogy ő a Lélek teljességét hordozza. Nyilvános működése alatt sokszor visszatér ehhez a két gondolathoz. Minden tettében az Isten Fiának tudja magát. Mivel az Atya így szólította meg: Te vagy az én szeretett Fiam . . . (Lk 3,22), azért tud tekintéllyel fellépni: én mondom nektek ... ez az én parancsom ... én küldelek titeket. Úgy beszél, úgy cselekszik, úgy szenved, mint az Isten Fia. Az Atyával való kapcsolata benne tükröződik tudatában, s ennek az állandó biztosítéka a Szentlélek jelenléte. A Lélek irányítja nyilvános működését is: „Az Úr lelke van rajtam, mert fölkent engem. Elküldött, hogy jó hírt vigyek a szegényeknek, a foglyoknak hirdessem a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy felszabadítsam az elnyomottakat" (Lk 4,18). A Lélek tehát arra késztette, hogy meggyőzze a világot az Atya szeretetéről és irgalmáról, s hogy az egymás iránti felelősséget is belekiáltsa a világba. így értjük meg, hogy amikor Jézus magára vette János keresztségét, nemcsak azt jelképezte, hogy beáll a bűnös emberek sorába, hanem azt akarta jelezni, hogy milyen kegyelmi eszköz lesz az általa alapított ke- resztség. Aki hisz és megkeresztelkedik, azt az Atya gyermekének szólítja, s kiárasztja rá a Szentlelket, hogy Istenfiúi öntudata megmaradjon, s az életét is ennek a hivatásnak megfelelően alakítsa. Elsősorban azzal, hogy gyermek módjára teljesíti az Atya akaratát és gyakorolja a tevékeny szeretetet. Gál Ferenc Püspöki Karunk tagjai, papságunk és híveink helyezetének reális felmérése után és lelkiismeretünk szerint azon a meggyőződésen vannak, hogy a helyi egyháznak mindent el kel! követnie azért, hogy Isten népe — hitbeli és világnézeti elveinek, vallásos élete gyakorlatának feladása nélkül — közreműködjék az ország egyetemes javát és minden állampolgárának embe;hez méltó életét előbbrevivő igazságosság megteremtésében. Akkor is, ha ennek az igazságosságnak elveit és gyakorlatát a mai Magyarországon ez a fogalom jelzi: szocializmus. Ijias József kalocsai érsek nyiatkozatából (Új Ember, 1971. szept. 2ő.) A .Mater et Magistra' buzdítja a keresztényeket, hogy .. .„becsületesen együttműködjenek mindenben, ami jó, vagy legalább is jóra vezető dolog”. Ezek a jó vagy jóra vezető dolgok főleg a nemzet érdekeit szolgálják, aminők: a nemzet lelki egységén való fáradozás, az erkölcsiség védelme és emelése, a gazdasági előrehaladás, a kutúrában való emelkedés. Az együttműködésnek nálunk erőteljesen hangsúlyozott területe: a nemzetek közti békéért fáradozás. Ez a világ népeinek közös feladata. Ijias József 243
