Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 4. szám - TÁVLATOK - Békekutatás és teológia
TÁVLATOK BÉKEKUTATÁS ÉS TEOLÓGIA „Korunkban háború van a Közel-Keleten és Vietnámban, feszültség van Kelet és Nyugat között. Másrészt sikerült elhárítani sok fenyegető konfliktust tárgyalások, egyezmények útján. Minden erőforrást mozgósítani kell a béke biztosítására". — E gondolatok jegyében tűzte ki VI. Pál pápa immár öt esztendeje minden polgári év első napját a béke világnapjává. Ma már minden józan és jóakaratú ember számára fölöslegesnek tűnik, hogy a béke fenntartásának jelentőségéről szót ejtsen. Annál inkább tartjuk azonban fontosnak, hogy néhány gondolatban utaljunk arra a munkára, azoknak a feladatoknak fontosságára, melyeket vállalni és végezni kell, hogy béke legyen és maradjon földünkön. Természetesen — folyóiratunk jellegéhez illően - elsősorban azokra a szempontokra szeretnénk rámutatni, melyekre a teológia és a teológus kell, hogy felhívja a figyelmet. Döpfner bíboros jelen számunkban közzétett nyilatkozatában röviden utalt a béke- és konfliktuskutatás fontosságára. A kifejezés nyelvünkben még újszerű, ritkán használt s oly tudományos kutatási területet jelöl, mely a békekutatással (Peace Research, Friedensforschung) foglalkozik. Ennek a teológiának lehetséges, sőt szükséges kapcsolatáról szeretnénk néhány tény felsorakoztatásával és gondolattal utalni. Talán nem minden olvasónk előtt ismert, hogy a békekutatás lassan világszerte sajátos tudományos kutatási területet ölel fel. Csak utalhatunk néhány tényre és adatra. A kanadai Békekutató Intézet már 1962-ben komoly — mindenek előtt szociológiai vonatkozású - publikációkkal jelentkezett. Hasonlóképpen több, mint egy évtizede folyik a módszeres kutató-felmérő munka az Amerikai Egyesült Államok több intézetében. Elgondolkoztató közvéleménykutatási adatok jelentek meg a norvég Békekutató Intézet munkatársainak közreműködésével. Az oslói Intézet vezetője, Johan Gattung — a gyakorlati felmérések után — már 1967-ben oly alapvető elméleti megállapítással jelentkezik, hogy a „pozitív béke” azonos a „szociális igazságossággal". Kijelentése, — bár inkább tapasztalati felmérésekre építő, induktív módszerrel nyert tétel — összhangban áll az evangéliumi eszmékből levezetett pápai szociális enciklikák tanításával, mindenek előtt a „Populorum progressio”-nak, majd a legutóbbi 1971-es püspöki szinodusnak és VI. Pál pápának kijelentéseivel, alapvető mondanivalójával. — Megemlíthetjük még a Német Szövetségi Köztársaságban 1970-ben alapított „Deutsche Gesellschaft für Friedens- und Konfliktforschung" munkásságát. A társaság azzal a célkitűzéssel alakult, hogy szaktudományos kutatással és e munka eredményeinek széleskörű terjesztésével szolgálja a népek közötti béke megszilárdításának ügyét. Mint érdekességet említjük, hogy munkásságukra a zsinati megújuló teológia nagy jelentőségű folyóirata, a „Concilium” is felfigyelt és 1972. májusi számában 9 oldalt szentelt annak bemutatására. A kevéssé tájékozottak számára különösen tanulságos, hogy a szemleírók kitérnek a „béke- és konfliktuskutatási" munkaterületek módszeres felsorolására is. - Az „Internationale Dialogzeitschritt", a nemzetközi dialógus egyik legszínvonalasabb folyóirata, 1971-es 4. számát a béke és békekutatás témáinak szentelte. Egy másik számukban (1971. 1.) a folyóirat két főszerkesztője, Karl Rahner és Herbert Vor- grimler hosszan ismertetik a „Studien zur Friedensforschung" sorozatot (Stuttgart), mely német és külföldi szakemberek közreműködésével jelenik meg. Rövid felsorolásunk végén utalunk még az 1972. március 10—12. között megrendezett találkozóra, melyet a bécsi „Internationale Institut für Frieden" — az „International Peace Research Institute", Oslo közreműködésével — Wienben rendezett. A szimpozion résztvevői — 40 nemzetközileg ismert szakember — túllépték a „semleges tudományosság" kereteit, mivel az egész ösz- szejövetel horizontján, mintegy irányító gondolatként, ott lebegett az európai biztonsági értekezlet előkészítésének célkitűzése is. Szorosabb értelemben vett témánk felé fordulva, a teológia és békekutatás kapcsolatáról szólva a walbergi dominikánus profesz- szorral, Paulus Engelhardt-ta\ mi is feltehet236