Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)
1972 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Boda László: Megvalósítható-e a kereszténység?
A keresztény tehát hasonlítani szeretne Krisztushoz. Hiszen Jézus maga mondja: „Jöjj, kövess engem” (Mt 19,21), továbbá „Aki engem követ, nem jár sötétségben" (Jn 8,12). Gyakran idézzük ezt a mondatot is: „Aki utánam akar jönni, vegye föl keresztjét, és úgy kövessen engem” (Mt 16,24). — Am épp e hívás jelentése az, ami annyi problémát okozott, és okoz. Mert lehet-e egyáltalán „követni” Krisztust? S ha az apostoloknak lehetett, a történelmi, társadalmi változások nyomán lehet-e ma is? Tudjuk, ez a kérdés nem olyan egyszerű, még a hivő ember számára sem. Az egyes korok szelleme, a különböző keresztények látóköre sok tekintetben befolyásolja azt az értelmezést, melynek három jellegzetes formáját megkíséreljük jellemezni. 1. A kereszténység múltjában is voltak, jelenében is vannak próbálkozások, amelyek Krisztus utánzásában látják a „kövess engem” értelmét. Ez voltaképpen Kempis Tamás sokat olvasott könyvecskéjének, az Imitatio Christi-nek szó szerinti fordítása. Felismerhetően középkori ihletű gondolat. Jellemző rá, hogy előtérbe helyezi az evangéliumi tanácsokat, hajlik az egyes szentírási szövegek betű szerinti elfogadására (a jobb és bal arc. az apostoli út saru és pénzes zacskó nélkül stb.). Olyan értelmezés, amely Assisi Szent Ferencet lénye mélyéig megragadta. Ö ennek a követési módnak egyik legpozitívabb, legismertebb és legvonzóbb képviselője. - Egyébként azonban Krisztus követésének e formája valóban csak kevesek számára járható. Nem véletlen, hogy főként a középkor szerzetesi eszményére volt hatással. Mai kísérletei általában kimerülnek a külsőségekben (Krisztus-sza- káII, haj), amint erről a hippi-mozgalom egyes megnyilvánulásai tanúskodnak. - Ha tehát valaki ma is így értelmezné a kereszténységet, kevés kivételtől eltekintve tényleg megvalósíthatatlannak kellene tartania. Ebben az esetben ugyanis az egyház lehetne „keresztény", de aligha lehetne „katolikus", vagyis egyetemes. 2. Jóval tágasabb ennél az az értelmezési mód, amely az egyházban úgy jelentkezik, mint Krisztus követése, nem pedig „utánzása”. Ezt az értelmezést a Szentírás mellett éppúgy Kempis Tamás könyve ihleti, mint az előbbit. Az „imitatio” szó fordítása is utal az értelmezés tágasabb jellegére. Magyarra a „követés” szóval fordítják. Más nyelvekre is hasonlóképpen: „Nachfolge”, „suit”, „seguidi- mento". A könyv a századok folyamán hatalmas népszerűségre tesz szert. Kb. 100 nyelvre fordítják le, és mintegy 3000 kiadásról van tudomásunk. Nincs az a bestseller, amely elért volna ehhez fogható sikert. Mindez azt mutatja, hogy igen széles körben elterjedt. Nem a kevés számú „kiválasztott" olvasmánya volt csupán. Ez a tágasabb értelmezési mód — bár nem könnyű megvonni a határokat — már reálisabb követelmények jegyében fogalmazza meg a Krisztus-követés eszményét. A teológia és az aszketikus irodalom tisztázza a belső hasonlóság fontosságát, ahogyan erre Szent Pál felhívása utal: „Ugyanazon lelkűiét legyen bennetek, mint Jézus Krisztusban" (Fii 2,5). Kempis lelki könyve maga is állást foglal a külsőségekben való „utánzással” szemben, amikor így ír: „a ruha keveset számít". Aki Krisztus igéit teljesen és helyesen akarja felfogni, annak törekednie kell egész életét az övéhez alkalmaznia”. Majd más helyütt megjegyzi: „...az ő életét és erényeit kövessük”. Fény derül a Krisztus-követés leglényegesebb pontjaira. Aquinói Szent Tamás megállapítja, hogy „a tökéletesség lényege a szeretet". Kem- pisnél ugyanezt találjuk: „Sokat tesz — írja —, akinek nagy a szeretete". Teljes összhangban van ezzel Isten akaratának teljesítése. Mert Krisztushoz az tartozik, „aki teljesíti a mennyei Atya akaratát” (Mt 3,35). Ez a reálisabb értelmezés a századok folyamán áthatja a lelki élet irodalmát és az igehirdetést. Még századunkban is komoly visszhangot kelt, amikor F. Tillmann jelentős munkája révén a morál-teológia perszonalisztikus megújítását kívánja szolgálni (Die Idee der Nachfolge Christi, 1933; Die Verwirklichung der Nachfolge Christi, 1935.) Eredményessége tehát nem tagadható, mert lényeges pontokon tisztázza a Krisztus-követés jelentését és igényeit. Mégis több vonatkozásban kénytelen beérni az általánosabb jellegű megállapításokkal. Nem jut el a keresztény egzisztencia konkrét szituációinak megvilágításáig. így te166
