Teológia - Hittudományi Folyóirat 6. (1972)

1972 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Boda László: Megvalósítható-e a kereszténység?

A keresztény tehát hasonlítani szeretne Krisztushoz. Hiszen Jézus maga mond­ja: „Jöjj, kövess engem” (Mt 19,21), továbbá „Aki engem követ, nem jár sötétség­ben" (Jn 8,12). Gyakran idézzük ezt a mondatot is: „Aki utánam akar jönni, ve­gye föl keresztjét, és úgy kövessen engem” (Mt 16,24). — Am épp e hívás jelen­tése az, ami annyi problémát okozott, és okoz. Mert lehet-e egyáltalán „követni” Krisztust? S ha az apostoloknak lehetett, a történelmi, társadalmi változások nyo­mán lehet-e ma is? Tudjuk, ez a kérdés nem olyan egyszerű, még a hivő ember számára sem. Az egyes korok szelleme, a különböző keresztények látóköre sok tekintetben befolyá­solja azt az értelmezést, melynek három jellegzetes formáját megkíséreljük jelle­mezni. 1. A kereszténység múltjában is voltak, jelenében is vannak próbálkozások, amelyek Krisztus utánzásában látják a „kövess engem” értelmét. Ez voltaképpen Kempis Tamás sokat olvasott könyvecskéjének, az Imitatio Christi-nek szó szerinti fordítása. Felismerhetően középkori ihletű gondolat. Jellemző rá, hogy előtérbe helyezi az evangéliumi tanácsokat, hajlik az egyes szentírási szövegek betű sze­rinti elfogadására (a jobb és bal arc. az apostoli út saru és pénzes zacskó nélkül stb.). Olyan értelmezés, amely Assisi Szent Ferencet lénye mélyéig megragadta. Ö ennek a követési módnak egyik legpozitívabb, legismertebb és legvonzóbb képvi­selője. - Egyébként azonban Krisztus követésének e formája valóban csak keve­sek számára járható. Nem véletlen, hogy főként a középkor szerzetesi eszményére volt hatással. Mai kísérletei általában kimerülnek a külsőségekben (Krisztus-sza- káII, haj), amint erről a hippi-mozgalom egyes megnyilvánulásai tanúskodnak. - Ha tehát valaki ma is így értelmezné a kereszténységet, kevés kivételtől eltekintve tényleg megvalósíthatatlannak kellene tartania. Ebben az esetben ugyanis az egy­ház lehetne „keresztény", de aligha lehetne „katolikus", vagyis egyetemes. 2. Jóval tágasabb ennél az az értelmezési mód, amely az egyházban úgy je­lentkezik, mint Krisztus követése, nem pedig „utánzása”. Ezt az értelmezést a Szentírás mellett éppúgy Kempis Tamás könyve ihleti, mint az előbbit. Az „imita­tio” szó fordítása is utal az értelmezés tágasabb jellegére. Magyarra a „követés” szóval fordítják. Más nyelvekre is hasonlóképpen: „Nachfolge”, „suit”, „seguidi- mento". A könyv a századok folyamán hatalmas népszerűségre tesz szert. Kb. 100 nyelvre fordítják le, és mintegy 3000 kiadásról van tudomásunk. Nincs az a best­seller, amely elért volna ehhez fogható sikert. Mindez azt mutatja, hogy igen szé­les körben elterjedt. Nem a kevés számú „kiválasztott" olvasmánya volt csupán. Ez a tágasabb értelmezési mód — bár nem könnyű megvonni a határokat — már reálisabb követelmények jegyében fogalmazza meg a Krisztus-követés eszmé­nyét. A teológia és az aszketikus irodalom tisztázza a belső hasonlóság fontossá­gát, ahogyan erre Szent Pál felhívása utal: „Ugyanazon lelkűiét legyen benne­tek, mint Jézus Krisztusban" (Fii 2,5). Kempis lelki könyve maga is állást foglal a külsőségekben való „utánzással” szemben, amikor így ír: „a ruha keveset szá­mít". Aki Krisztus igéit teljesen és helyesen akarja felfogni, annak törekednie kell egész életét az övéhez alkalmaznia”. Majd más helyütt megjegyzi: „...az ő éle­tét és erényeit kövessük”. Fény derül a Krisztus-követés leglényegesebb pontjaira. Aquinói Szent Tamás megállapítja, hogy „a tökéletesség lényege a szeretet". Kem- pisnél ugyanezt találjuk: „Sokat tesz — írja —, akinek nagy a szeretete". Teljes összhangban van ezzel Isten akaratának teljesítése. Mert Krisztushoz az tartozik, „aki teljesíti a mennyei Atya akaratát” (Mt 3,35). Ez a reálisabb értelmezés a századok folyamán áthatja a lelki élet irodalmát és az ige­hirdetést. Még századunkban is komoly visszhangot kelt, amikor F. Tillmann jelentős mun­kája révén a morál-teológia perszonalisztikus megújítását kívánja szolgálni (Die Idee der Nachfolge Christi, 1933; Die Verwirklichung der Nachfolge Christi, 1935.) Eredményessége tehát nem tagadható, mert lényeges pontokon tisztázza a Krisztus-követés jelentését és igényeit. Mégis több vonatkozásban kénytelen beérni az általánosabb jellegű megállapítá­sokkal. Nem jut el a keresztény egzisztencia konkrét szituációinak megvilágításáig. így te­166

Next

/
Oldalképek
Tartalom