Teológia - Hittudományi Folyóirat 5. (1971)
1971 / 2. szám - EXEGÉZIS ÉS KÉRÜGMA - Gál Ferenc: A szentlecke és az evangélium homiletikai elemzése az év 12. vasárnapjától a 19-ig
Exegézis és kérügma Az év 12. vasárnapja A hit iskolája (Lk 9, 18—24; Gál 3, 26—29) Jézus Krisztus az Isten végleges kinyilatkozása. Annyira megmutatkozott, amennyire egyáltalán megmutatkozhat az emberi élet keretei között. Végérvényesen kinyilvánította, hogy ki akar ő lenni számunkra, és hogyan kezel bennünket. Azért el kell fogadnunk, hogy amit Krisztus alakjában látható módon bemutatott, azt belső kegyelmi hatás szerint megismétli minden ember üdvözítésénél. Az apostolokat azért vette maga mellé, hogy viselkedéséből megismerjék kilétét, hogy higgyenek benne, és ezt a hitet továbbadják. El kellett jönnie a pillanatnak, amikor számon kéri tőlük a hitet: mi a meggyőző- déstek, ki vagyok én? Az apostolok azt felelik, amit az ószövetségi jövendölések alapján mondhattak: te vagy az Isten fölkentje, a Messiás. Máté a párhuzamos helyen továbbmegy. Szerinte Péter az Isten Fiát is felismerte benne, ezért kapta az ígéretet, hogy ő lesz az Egyház sziklaalapja. Máté valószínűleg már azt a világosságot js beleszövi a jelenetbe, amit a tanítványok Jézus feltámadásából merítettek. Lukács nem Péter kívánságáról akar beszélni, hanem a mindenkori keresztények hitéről, azért a jelenetnek más két mozzanatát ragadja ki. Az első az a figyelmeztetés, hogy az apostolok bontakozó hite ki lesz téve a megpróbáltatásnak. Mesterüket nem csak úgy fogják látni, ahogy az isteni dicsőség és hatalom kicsillant tetteiből és szavaiból, hanem úgy is, ahogy emberi módon vállalja a felelősséget küldetéséért, és vértanúhalálával pecsételi meg tanítását. A hit mindig Isten közeledésének felismerése, tehát benne van a felsőbbrendű titok (homálya. Pál apostol később a kereszt balgaságáról és botrányáról beszél. A hitben olyan elemek is vannak, amelyeket nem értünk, de elfogadjuk őket, mert meggyőződtünk Isten hatalmáról és szeretetéről. Azóta hitünk alakulásában erről a szempontról nem szabad megfeledkeznünk. A másik mozzanat az a figyelmeztetés, hogy a Krisztusba vetett hit személyes odaadást követel, őbenne az Isten nyilatkozott meg, a Teremtő, a lét Ura, az erkölcsi rend szerzője és bírája. Joga van ahhoz, hogy az embert egészen lefoglalja magának. Ez a lefoglaltság Krisztus szava (szerint kettős áldozattal jár: egyrészt az üdvösség nem azonos a földi érvényesüléssel, másrészt a hit szerinti élet, vagyis Krisztus meg- vallása bátorságot és bizonyos elszántságot tételez fel. Isten és az emberek szeretete, a megbocsátás, türelem, önzetlenség mindig hordoz magában valamit a kereszt balgaságából. Az év 13. vasárnapja Isten ereje és gyöngesége (Lk 9, 51—62; Gál 5, 1. 13—18) Az evangélisták azt az ősi apostoli 'katekézist rögzítik könyvükben, amely inkább csak bemutatta Jézus tetteit és szavait. Később Pál apostol már teológiailag is kifejti őket. ö már meglátja, hogy Jézus viselkedését és főleg szenvedését kétféleképpen lehet szemlélni. Emberi .látszat szerint Isten gyöngesége mutatkozik meg, de hozzáteszi; Isten balgasága bölesebb az embereknél, és Isten gyöngesége erősebb az embereknél (i Kor I, 25). A mai evangéliumi jelenetből is ezt olvassuk ki. Szamaria lakói fajilag és vallásilag különböztek a zsidóktól, tehát érthető elzár111
