Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)

1970 / 4. szám - INHALTSÜBERSICHT, RÉSUMÉ

kus embert akarnak látni, aki nem tart magától idegennek semmit, ami nemesen emberi és modern, akinek az életmódján láthatják: katolikus módon élni, szent életet élni annyi, mint modernül élni a szó legigazibb értelmében.

Nagy László Dömös

AZ ŰJ HITTANKÖNYVEK ELÉ... A II. Vatikáni Zsinat után súlyos felelősségünk, hogy korszerűvé tegyük hittankönyveinket. Ebben sem hasznossági, sem személyi szempontok nem akadályozhatnak bennünket.

Örömmel mondhatjuk: eljutottunk ebben a kérdésben addig, hogy a mindenki számára nyitott pályázati lehetőségek után a bírálóbizottság kiválasztotta a legmegfelelőbb hittankönyveket és most csak ezeknek nyomdakész formába öntése van már hátra.

A Váci Egyházmegyei Katechetikai Bizottság legutóbbi gyűlésén az új hittankönyvekkel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy szükséges volna a nagyobb nyilvánosság bevonására. Amint ui. a bizottság első átnézésre több javítható hibát vélt találni a kéziratban, úgy mások bizonyára más javaslatokkal tudnának hozzájárulni a munka tökéletesebbé tételéhez. Több szem, többet lát. KerüLjük el végre azt a hibát, amely az utóbbi időben már oly sok bajt okozott: ti., hogy a papság túlnyomó többségének véleményét nem kérték ki olyan problémák területén (pl. az új rituálé létrejöttekor), amelyekhez építő módon hozzá tudott volna . szólni.

Ilyen értelemben kívánatosnak látszik, hogy:

1. Az egyházmegyék hivatalos papi összejövetelein ismertessék az új hittankönyveket, s így minél többen betekintést nyerjenek azokba;

2. ahol van egyházmegyei katechetikai bizottság, ott az is tehesse meg észrevételeit;

3. alkalmaznunk kellene az állami tankönyv- kiadásban régen bevált „kísérleti tankönyv" - módszert. Azaz a hitoktatók kísérleti tankönyvként, esetleg litografált formában kapják kézbe és tanítsák végig a könyveket, s ennek alapján tegyék meg észrevételeiket.

A Váci Egyházmegyei Katechetikai Bizottság

INHALTSÜBERSICHT

Imre SURÁNYI, Pastorales Rat geben ist ein Dialog. Verfasser, Moraltheologe in Eger, Priesterseminar, will die moderne Seelenführung vor die Augen stellen, anhand der Werke von Van der Weldt, Adelheid Renscb, R. Hostie, H. Lattke, H. Faber, Van der Ebel, A. Adler, C. R. Rogers und anderer. Verfasser betont, dass der pastorale Dialog keineswegs eine künstlich gezüchtete Theorie ist: die pastoralen Einwirkungen müssen bewusst werden. Diese Benennungen sind üblich: Ratgebung, pastoral counseling, entrecien, Gespräch — eine allgemein angenommene Benennung gibt es zur Zeit noch nicht. — Wesentlich ist, dass die Ratgebung nicht einseitig sei, sie muss als Produkt von beiden Partnern erarbeitet sein. Dieses Gespräch muss mehr eine Begegnung sein, als eine Diskussion, ein fruchtbarer Dialog, in dem die Gedanken geklärt und ausgeführt werden. Endzweck des Dialogs soll zweifelsohne eine lch-Du Relation werden, wo man nicht so sehr Gedanken klären will, sondern helfen. - Im pastoralen Gespräch soll alles unkompliziert sein, es ist unratsam Teste und andere Mittel anzuwenden. Das pastorale Gespräch ist keine Psychotherapie, sondern eine helfende Mitwirkung eines Bruders.

Ferenc SZABÓ, Strukturalismus und christlicher Glaube. - Fortsetzung des Aufsatzes in der vorigen Nummer.

Béla CSANÁD, Porträt König Stefans des Heiligen in den ungarländischen Brevieren. Verfasser, Dozent der Fakultät Budapest, berichtet über dem Hl. Stefan, ersten König der Ungarn: die Quellen sind drei mittelalterliche Offizien. Diese wurden von den Professoren Polikárp Radó, László Mezey und von Dozent Csanäd untersucht. Die älteste Quelle ist im sogenannten Codex Albensis (= Stuhlweissenburg, Graz, Univ. Bibliothek) aus der Zeit der Kanonisation (1085). Die zweite Quelle ist aus den achtziger Jahren des XIII. Jahrhunderts und gehört zu den schönsten und bedeutsamsten Schöpfungen des Mittelalters, ältester Text im Cod. MR 67. der Zagreber Univ. Bibliothek. Die dritte Quellen ist eine Handschrift aus dem Metropolitan Gebiet von Kalocsa (Cod. c. 1. m. ae. 33. des Nationalmuseums Budapest). Im neuen, aus Rom schon genehmigten Offizium für Ungarn wurde - den Vorarbeiten von Mezey und Radó folgend - dieses Offizium am meisten benutzt. In diesem leuchtet das Porträt Stefans am wirkungsvollsten auf: Stefan trug in sich nicht nur die Lösungen der geschichtlichen Aufgaben, wir erkennen aus dieser Darstellung den mänlichen, gestrengen und doch gütigen, mit einem Wort: heiligen Charakter eines grossen Menschen.

261