Teológia - Hittudományi Folyóirat 4. (1970)
1970 / 3. szám - Szénási Sándor: Az új perikóparend felhasználása
A köznapi perikóparend Ezek után csak röviden ejtsünk szót a köznapi misékre rendelt perikópákról. A válogatás a következő szempontok szerint történt, i. A köznapi olvasmányrend teljesen független a vasárnapi és ünnepi rendtől. Ellenkező esetben nehezen lehetne megvalósítani, hogy a hívek zöme, akik csak ünnepnapokon jutnak el a szentmisére, a Szentírás minden fontos részletét hallják. 2. Köznapokon csak két olvasmány van, ezek közül az első vagy az Öszövetségből, vagy az apostoli iratokból való, a másik evangéliumi perikópa. Mivel az új Kalendárium erősen redukálta a szentek liturgikus ünneplését és a szentek emléknapjain, a memóriákon is mindig vehetők a köznapi olvasmányok, ezért gyakorlatilag az év legnagyobb részében használhatjuk ezt a folyamatos, köznapi rendet. Csak akkor kell kivételt tenni, ha egy szent emléknapján olyan saját olvasmány szerepel, mely kifejezetten az illető szentről szól, pl. július 22-én Mária Magdolnáról az evangéliumi perikópa. 3. A hétköznapi perikóparend kétéves ciklusra van építve, olyan formán, hogy az adventi, karácsonyi, nagybőjti és húsvéti időben minden évben ugyanaz a két olvasmány szerepel, az évközi időben az evangéliumi perikópák szintén évről évre változatlanok, de az első olvasmány ilyenkor kétéves ciklusban végig veszi az összes újszövetségi iratot, s kevés kivétellel az ószövetségi könyveket is. A két szövetség könyvei arányos elosztásban váltogatják egymást végig az évközi időben. 4. Itt is érvényesül a harmonizáció elve is: az Advent és Nagyböjt hétköznapjain az ószövetségi olvasmány és az evangélium egymásra vannak hangolva, illetve mindkettő e szent idők hagyományos témáival foglalkozik. Az új' rend messzemenően figyelembe vette azt a régi hagyományt i-s, mely bizonyos szentírási könyveket az egyházi év meghatározott időszakaira tart fenn. Ezért került pl. az |Ap Csel könyve a húsvéti időre, hiszen Húsvétkor kezdődött el az Egyház élete. Ugyancsak a Húsvét vasárnapjainak második olvasmánya az A évben Péter első levele, a B-ben János első levele és a C-ben a Jelenések könyve. Ugyanis ezek az iratok tele vannak az örvendező hit és az erős remény szellemével, és így ebben a szent időben a legidőszerűbbek. Mennyire megfelelő helyen olvassuk Szt. János misztériumokkal telt evangéliumát a Nagyböjt második felében és a húsvéti időben, a Krisztus húsvéti titkának szentelt hetekben. Izajás ősidők óta adventi prófétának számít: ezentúl is sokat hallunk könyvéből Adventben és a karácsonyi időben. Végül a sokat szenvedő Jeremiás, mint a szenvedő Krisztus előképe, a böjti idő végén és a Nagyhét elején hallatja szavát. Végül, de nem utolsó sorban, még egy nagy értéke ragyogjon fel az új perikópa- rendnek: az olvasmányoknak az a változatos és pazar bősége, melyet a szentség- kiszolgáltatásokkal kapcsolatos misékhez, a különböző szándékokra (pl. a papi hivatásokért, missziókért, a békéért) mondandó misékhez és a nyolc fogadalmi miséhez kínál az új lekcionárium. Csak egyikét példát erre a bőségre: a papszentelési miséhez van 4 ószövetségi, 14 újszövetségi olvasmány és 13 evangéliumi perikópa. Az oltáriszentség votív miséjéhez 6 ószövetségi, 5 újszövetségi olvasmány és 8 evangéliumi perikópa közül választhatunk. Egyébként ez a bő választék teszi lehetővé, hogy ezentúl ugyanabban a templomban egymásután bemutatott két mise sem lesz sokszor ugyanaz, tekintve, hogy sokszor a pap tetszésére van bízva, hogy milyen olvasmányokat választ, aztán ő dönti el, hogy melyik kánont végzi, melyik formulával köszönt be a mise elején. így a száraz, egyhangú ismételgetések helyett szinte minden szentmise az újdonság varázsával hathat, s jobban sikerül majd elkerülnünk a meg- szokottság, a gépiessé válás kísértését. Az olvasmányok változatosságát és tanítását páratlan gazdagságban és valami- nagyszerű módon egészítik ki az ún. olvasmányközi énekek, közülük leginkább a zsoltár, mely mindig az első olvasmányt követi. Ez a zsoltár mindig úgy van kiválasztva, hogy a megelőző olvasmány mondanivalóját kihangsúlyozza, tovább fejlessze, arról való elmélkedést adjon. A Zsoltároskönyvnek összesen 130 darabja szerepel ilyen módon kb. 5-6 versnyi jól kiválasztott részlettel. A kedveltebb zsoltárok többször is szerepelnek, pl. a 33. összesen 28 alkalommal. Ez azonban a hároméves 160
