Teológia - Hittudományi Folyóirat 3. (1969)

1969 / 4. szám - FÓRUM - Domokos Pál Péter: Magyar nyelvű énekes szertartásaink kérdéséhez

HOZZÁSZÓLÁSOK A „NEGATIV IRÄNYÜ SZÜLETÉSSZABÁLYOZAS INDOKAI” C. TANULMÁNYHOZ Számos szóbeli és írásos hozzászóló jelentkezett e tanulmány, illetőleg a közölt hozzászólások mondanivalójával kapcsolatban. Azokból a le­velekből, melyek a már közölt hozzászólások­ban foglaltakat idézik, esetleg egy-két gondo­lattal kiegészítik, most nem teszünk közzé sze­melvényeket. Jelen számunkban inkább a ma­gukat a tanulmány mondanivalójával azonosí­tóktól hozunk néhány szemelvényt. Meg kíván­juk azonban jegyezni, hogy a hozzászólók több­nyire a „Humanae vitae-vel kapcsolatos vitá­hoz” kívántak gondolatokat fűzni. A vitaindító tanulmány viszont épp nem a ,,Humanae vitae” alapján készült, azt nem idézi s nem ahhoz fűz kommentárt. E körülményt egyébként a Teoló­gia 1969/2. számában a hozzászólók közül töb­ben épp mint jelentős negatívumot tüntették föl. Szerkesztőség Lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy a hozzászólókhoz szóljak hozzá, az illusztris és ál­talam nem ismert szerző védelmében. Cáfolom azt a kijelentést, hogy ,.felnőtt és felelős apaság csak menetközben alakul ki”. Lehet, hogy ilyen esetek is léteznek, de nem mindig. Az én szüleim a „Casti connubii” meg­jelenését követő hónapban esküdtek, a körleve­let alaposan ismertette a Kongregációjukban a prézesük. Édesanyám eleve azzal a szándékkal kérdezte meg az egyik híres professzort, hogy milyen időközökben legalkalmasabb a női és a gyermeki szerevezetnek is a születések sorozata, mert sok gyermeket akart. A választ két és fél­évben adta meg az illető szülészorvos, és így is történt. A végén heten lettünk testvérek . . . Köszönöm, hogy a Teológia őszinte hangon vetette föl a vitát és keresi a legjobb megoldá­sokat. Gehorzam Ferenc A házasság nemcsak testi, hanem lelki kap­csolat is. A házasság, amennyiben szentség, ter­mészetfölötti erők forrása is. A test fölött ural­kodhat a lélek, az ésszerűség természetes sza­bálya. A megváltottságunk nagy realitás. Hogy a megtartóztatásnak elhidegülés a következmé­nye? Hiszem, hogy nem. Hanem konvertálható természetfölötti szempontokkal, szeretetteljes, kölcsönös és mély tisztelettel, amelyek nem nélkülözik a részvétteljes gyengédséget, és mély vonzalmat... A megtartóztatást könnyebbé teszi a már meglévő gyermekek puszta szemlélete, ártatlanságuk és tisztaságuk észrevételezése. Fő­képp pedig az érzékek preventív nevelése, a fantázia tisztítása. Stojalovszky Sándor A négygyermekes családanya a fogamzás- gátlást ezzel az elméleti föltétellel engedi meg: „Ha csak nem szentek élnek egymás mellett a házasságban”. Nos, Pál apostol a nemi kicsa­pongásairól hírhedt Korintusban élő kereszté­nyeket is „szenteknek” szólítja levelében. Fel­szólítás ez, hogy legyünk azzá, mert ez a ke­resztény élet célja. Megközelítésének pedig nem az a módja, hogy leszállítjuk az evangéliumi követelmények mércéjét, a mai korszellem nívó­jára. Éppen ellenkezőleg! Fel kell ezt emel­nünk, vagyis példás élettel kell tanúságot ten­nünk Krisztus és az evangélium mellett. Mi ke­resztények - és itt a hitüket meggyőződésükből gyakorlókra gondolok - úgyis elenyésző kisebb­ségben vagyunk az új pogány tömegekben, hát töltsük be legalább hűségesen a kovász és só szerepét! Vida Zoltán MAGYAR NYELVŰ ÉNEKES SZERTARTÁSAINK KÉRDÉSÉHEZ A II. Vatikáni Zsinat 1963. december 4-én hir­dette meg a Szent Liturgiáról szóló konstitú- ciót. Ezt követően a reform megvalósítására az Illetékesek az Egyházmegyei Liturgikus Bizott­ságokat, az Országos Egyházzeneművészeti Tanácsot és további szerveket hívtak életre. Liturgikus, nyelvész, zenész szakemberek szó­beli javaslatai hangzottak el országszerte és éveken át a jelzett Tanácsban (ill. annak egé­szétől függetlenül összeülő ad hoc részlegeiben) és Bizottságokban; ezzel párhuzamosan élénk véleménycsere folyt a Vigíliában is [1]. A ma­gas rendelkezést megelőzően, már 1961-ben nap­világot látott a Collectio Rituum (1961), 1966- ban a Mise Állandó Részei, valamint éveken át többé-kevésbé sűrű egymásutánban az Ordo Missae és a Magyar Ordinárium énekei. A felsoroltak summáját a következőkben a javas­lat szóval jelzem. Megjegyzéseimben ennek út­ját és hátterét igyekszem jószándékú, segíteni akaró kutató szemmel végigvizsgálni. A katolikus magyar népénekügy megépítésé­nél ma már nem hagyható figyelmen kívül egy rokon témának: az új magyar zene megalkotá­sának az egesz magyar nemzetre kiható műve, amely szemünk előtt valósult meg két ember 254

Next

/
Oldalképek
Tartalom