Teológia - Hittudományi Folyóirat 3. (1969)

1969 / 2. szám - FIGYELŐ - Teológiai jegyzetek (Remete Szent Pál ereklyéiről. - A "dialógikus teológia"

ez, mely nem elégszik meg a belső-formális logikával, mivel tudja, hogy a másképp gondolkodókat szavak, érvek, esetleg a „vaslogika” sem képes kimozdítani saját rendszeréből, szemléletéből, hanem.. . Igen, vajon mi által, hogyan is akar és képes hatni? Talán nem többel, de nem is kevesebbel, mint olykor csak a hallgatag, Krisztus mellett élettel állástfoglaló tanúságtételével közelíti meg partnerének gondolatvilágát, szívét-lelkét. Együtt örül és együtt szenved, gyötrődik a másikkal. Krisztussal együtt önmagát is keresztre szegezi, hogy - mint a Mester - ő is át tudjon ölelni mindenkit.

Nem valamiféle „új teológia” ez. Nem is oly gyakorlat, mely minden vallást vagy épp vallásnélküliséget azonos szintre helyez. Jól tudja ugyanis, hogy Isten egyszer és mindenkorra és felülmúlhatatlanul („id quo maius cogitari

nequit”) működött Krisztusban és Krisztus által közöttünk. Ugyanakkor nem feledkezik el arról sem - s ez tán „újszerűén” hathat —, hogy a másik ember felfogásában is „rejlik valami igazság”. Egyszersmind hittel megvallja azt is, hogy Krisztus igazsága mindig nagyobb és több annál, amit valaha is elgondolni, hirdetni vagy épp élettel megvallani képesek leszünk. Nem felejti e teológiának követője azt sem, hogy igehirdetése fölött nem csupán az általa hirdetett isteni Szó, hanem embertársainak - a másképp gondolkodóknak is - jogos bírálata is ítéletet tarthat.

Az csak természetes, ezt a dialógikus teológiát gyümölcsözően csakis az fogja végezni, aki előbb megtanul imádkozni, imádni és elmélkedni. Aki mind mélyebben merül el a misztérium kimeríthetetlen gazdaságában.

(n. r.)

SOMMAIRE

András Szennay, Sur la moitié de la vie humaine. - József Bálim, La Saint Esprit et l’Église. — Béla Csanád, Le modele de la pastoration selon le Concile. - Antal Lantos-Kis, Progressifs et conservatifs depuis le Concil. - Tamás Nyíri, La doctrine de [’evolution et la theologie. HORISONS. Oü va la réforme de Renseignement théologique?

MÉDITATION. Imre Varjú, Joie et optimisme.

FORUM. Sur le control negatif des naissance. Article assez rigoriste avec six comptes-rendues. REVUE. Silvester Sólymos, Des fauts textuels dans le livre du chant ccclésiastique hongrois. - Gyula Vönöczky, Les trois priéres eucharistiques dans la pastoration. — Frigyes Hagemann, L’ipsation, sa psychologic et son traitement.

INHALTSÜBERSICHT

ANDRÁS SZENNAY, Auf dem halben Weg des Menschenlebens. Die Mittagsstunden des Lebens bilden vielleicht die Übergangsperiode. Dem Psalmisten und hervorragenden Kirchenlehrern folgend können wir diesen Zeitabschnitt eine Versuchungszeit des „Mittagsdämons” nennen. Männer und Frauen neigen leicht dazu, dass sie aus den Schranken brechen, ihre Obliegenheiten betreffs Familienleben und Beruf aufgeben, und ein leichtsinniges, oder hoffnungsloses dasein fristen. - Für einen Glaubenden ist dies die Zeit der ernsten Gewissenserforschung, der Planung und der Hoffnung. Das ewige Los des Menschen entscheidet sich häufig in dieser Zeit der Mittagsstunde, der „zweiten Bekehrung”. In den Geburtswehen dieses Zeitabschnittes können wir vom Herzen das „De profundis” anstimmen. Wir müssen immer mehr unsere Zuversicht auf dem „immer stärkeren Gott” setzen. Denn wir können mit Paulus wissen, dass uns die Gnade Gottes genügt und die Kraft in der Schwäche vollkommen wird.

JÓZSEF BÁLINT, Der Heilige Geist und die Kirche. Verfasser untersucht das Thema hauptsächlich auf dem Hintergrund der Konzilsdokumente, vorzüglich „Lumen Gentium”. Der zentrale Kern ist das Pascha-mystcrium und die Hüterin der Mysterien, die Kirche. Zunächst wird der Kirchenbegriff des Konzils untersucht. Die Kirche ist das Ursakrament, das heisst Zeichen und Mittel der Vereinigung mit Gott. Zu erkennen sind in der Kirche zwei Dinge: sie ist eine Heilsantalt und zugleich die Gemeinschaft der Heilsberufenen. Anhand Yves Congar Gedankengängen wird dieses Thema vorgeführt. Von „Lumen Gentium” erklärt der Autor, es sei ein wertvolles Dokument der spekulativen Theologie. Die Heilsordnung der Gnade wird ausführlich behandelt.

135