Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 2. szám - Schram Ferenc: Búcsújárás Magyarországon
mankóját, a sebesüléséből felgyógyult a testéből kikerült nyílvesszőt hagyta szt. László sírjánál. A nagy ferences szónok, Temesvári Pelbárt is hangsúlyozza beszédében, hogy Krisztus feltámadása után legelőször zarándok képében jelent meg, mert ezzel is hangsúlyozni akarta a szentföldre és a szentek sírjához való zarán- doklás érdemszerző voltát. A kegyelmeket azonban csak az nyeri el, aki illő módon viselkedik az úton, úgy, mint Krisztus tanítványai, akik Emmausba mentek, érzéki dolgokról nem gondolkoztak, sem nem beszéltek, hanem csak Krisztusról és az ő szenvedéséről. Egyike legelső forrásainknak Eszterházy Pál könyve [i], mely hazánkból n búcsújáró helyet, illetve ott őrzött Szűz Mária képet mutat be. Ezekből egy XVII. századi, a többi régebbi, három még az Arpádházi királyok korából ered. Ha adatait kritikával kell is fogadnunk, azt mindenesetre bizonyítják, hogy sokak véleményével ellentétben a búcsújárás hazánkban nem barokk fejlemény, hanem szinte már a kereszténység első századaiban is gyakorolták. A kegyhelyek keletkezésének fénykora a XVIII. sz. első fele, legkülönbözőbb évtizedeiben keletkeztek nagy zarándoktömegeket magukhoz vonzó búcsújáró helyeink. Ez azonban nem szabad, hogy félrevezessen minket, hiszen a másfélszázados török megszállás roppant megnehezítette a búcsújárást, főleg új kegyhelyek keletkezését, de azért erre is van példa: Máriaradna. Figyelembe kell még vennünk, hogy a reformáció gyors előretörése sem kedvezett új búcsújáró helyek kialakulásának. Szemügyre véve a magyar búcsújáró helyek keletkezését, azt tapasztalhatjuk, hogy általában két tényező szükséges létrejöttükhöz: szobor (ritkábban kép) és forrás vagy kút. A kettőt majdnem minden esetben egymás mellett találjuk. Előfordul azonban, hogy csak az egyik van meg. A szoborhoz mindig csodás történet fűződik: évszázadokig el volt rejtve, csodával határos módon ásták ki; valakinek látomása volt, azon a helyen egy fára képet szegezett [2]; telepesek hozták magukkal sokszor messze földről, akár idegen országból [3]; fogadalomból állít valaki szobrot arra a helyre, ahol vele valami jelentős esemény történt [4]; régi csodatevő szobor mását helyezik el [5]. Van, amikor egy már régóta használatban álló szobor előtt történik csoda, s ez elhíresedve, a hely búcsújáró hellyé válik [6], Amennyire fontos a korpuszkuláris ábrázolás, amelyet meg lehet tapintani, meg lehet csókolni, hozzá lehet értetni az ott vásárolt képet, szobrot, kegytárgyat (esetleg másolatát a kegyszobornak), hogy ereje átmenjen a használati tárgyba, ugyanolyan nagy jelentősége van a víznek is, mely mindig gyógyító hatású, ezért mosdanak benne, isszák, sőt haza is visznek belőle. Gyakoribb keletkezési és előfordulási lehetőségei: sziklára Mária-képet, -szobrot helyeznek, azonnal gyógyító forrás fakad (pl. Máriavölgy), Szűz Mária megjelenik, lábanyomán gyógyító víz támad (pl. Csobánka); megálmodott forrás, betegnek álomlátása van, ha megfürdik egy bizonyos vízben, meggyógyul (pl. Szentkút). Király-forrás: valamelyik szent királyunk fürdött benne, innen a gyógyítóerő (pl. Oroszhegy) [7]. Mint ezekből az adatokból is láthatjuk, nehéz eldönteni, hogy a szobor hozza-e magával a gyógyító forrást, vagy ahol víz van, előbb-utóbb szobrot is állítanak, mindkettőre egyforma mennyiségben találunk adatokat. A pontos keletkezést a legenda annyira átszövi a maga „csodás” szálaival, hogy ma már egy XVIII. századi, vagy éppen még régebbi kegyhelyről teljesen hitelt érdemlően megállapítani, hogy hogyan lett búcsújáró hellyé, nagyon nehéz· Ezenkívül egyéb keletkezési okok hazánkban elég ritkák, de előfordulnak. Főúri alapításnak köszönheti keletkezését pl. a Heves megyei Hanyipuszta búcsújáró hely. A But tier grófok 1719-ben szt. Anna tiszteletére kápolnát állítottak. Az uradalom népe a keresztjáró napoktól Anna napig minden kedden körmenetben ide zarándokolt, misét hallgatott. A szokás a két világháború között még virágzott, régen túlhaladva a helyi kultusz kereteit [8], Még ritkább, hogy valamely szentnek ereklyéje tiszteletéből sarjadt volna ki nálunk búcsújáró hely, de azért erre is találunk példát. A 95
