Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 1. szám - FIGYELŐ - Boda László: A II. Vatikáni Zsinat és a keresztény bölcselet megújulása
dig bizalommal fogadja, ezért a keresztény bölcseletnek is tükröznie kell ezt a magatartást. A ma keresztény gondolkodójának számolnia kell azzal, hogy korunk emberének (és természetesen papnövendékeinek) értelmi világát a technika képzetei erősen befolyásolják. Egyre tisztábban rajzolódik ki előttünk a „homo technicus” karaktere. Ez a fokozott szemléletesség igényét jelenti be. A tiszta, világos szerkezet, a képzeteket helyes irányba terelő ábrák alkalmazása a bölcseleti kérdések tárgyalásánál is nélkülözhetetlennek mutatkozik. Mindez az építkezés felé irányítja korunk stílusproblémákkal küzdő keresztény bölcseletének figyelmét. A középkorban Aquinói Szent Tamás fenséges dómmá építette kora szellemi szintézisét. Különösen fő műve, a Summa theologica mutat szembetűnő rokonságot a gótikus székesegyházakkal. Ma azonban a modern templomépítészet adja számunkra a mintát. A modern építészet kiforrott erdeményeket tud felmutatni, amelyek a bölcselet stílusát is befolyásolják. Ilyen stílusjegyek: az egyszerűség, az anyagszerűség, a lényegek kiemelése, a szilárd szerkezet, a tágasság, a merészebb egyéni formák és nem utolsósorban a gyakorlati jelleg. Ha a skolasztikus filozófiát összehasonlítjuk a neógót építészet alkotásaival, könnyű észrevenni a hasonlóságot. Persze ez elsősorban a tankönyveket illeti, mert a közelmúlt neves keresztény gondolkodói eredetibb és merészebb utakon mertek járni. Teilhard de Chardin pedig gyökeresen szakított a hagyományos skolasztikus fogalmazással, amikor a keresztény fenomenológia módszerével adott nagyszabású fogalmat egy mai értelmezésű teremtésről. Ne essünk azonban a lelkendezők hibájába. Elég, ha néhány lapot elolvasunk Teilhard bölcseleti írásaiból ahhoz, hogy kijózanodjunk. Mert amilyen merész távlatokat nyit és amennyire termékeny gondolatokat ad, annyira meghökkent stílusának misztifikációjával. Utánzása elhibázott lépés. Joggal illeti Maritain csípős kritikával az ilyen „teilhardistákat”. Többéves tapasztalat nyomán véglegesen tisztázottnak látszik, hogy Teilhard művei inkább nagyszabású indító, fölszabadító és távlatnyitó hatással vannak napjaink keresztény gondolkodására. Eredményei beépítésre várnak, de a bölcseleti oktatás vezérfonalául művei nem használhatók.,5 A jövőt kutató bölcselő előtt megnyílik egy nagyvonalú új szintézis távlata. Miben áll ez? Az atomkor küszöbére lépett egyház elé a középkor és az újkor ellentéte mered. A középkort teocent- rikusnak mondjuk, az újkort antropocentrikusnak. Előbbi jogos emberi, földi szempontok mellőzésével is hajlamos volt az égre tekinteni. Az utóbbi viszont hajlamos arra, hogy a föld és az ember szemléletében megfeledkezzék Istenről. Előttünk a szintézis feladata áll: földi létünk tükrében megmutatni Istent a világnak. Az emberi sors felelős vállalása, a világra-tekintés nem jelent számunkra elfordulást a „fölöttünk valóktól”. Jaspers szerint az ember immanens léte a transzcendenciára támaszkodik. Nem szabad hát idegenkednünk a földi valóságoktól, az élő problémáktól. Számunkra ugyanis a világ problémáival és eredményeivel együtt olyan tükör, amely megértteti a paradoxont: a földre nézve is lehet az égre tekinteni. Ehhez azonban a keresztény bölcseletnek a II. Vatikáni Zsinat szellemében való szemléleti megújulása nélkülözhetetlenül szükséges. JEGYZETEK. 1. Documenti II concilio vaticano II. 802—804. p. — 2. Teológia i. h. 12. o. — 4. Documenti 802. p. — 5. Rónay György: Katolikus irodalom — katolikus filozófiák. Helikon 1966/3. — 6. Jellemző erre a Tractatus phil. aristotelico-thomistici. Bp. 1949. — 7. Documenti 843. p. Főleg a hit és ész kapcsolatának új megteremtésénél utal Szent Tamás példájára a zsinat. — 8. Documenti 802. p. „... ad colloquium cum hominibus”. — 9. Jelentésük: értelembe nyomott ismeretkép és szenvedőleges értelem. — 10. V. ö. Meurers: Die Gottesbeweise. Theol. Jahrbuch, 1966/376— 434., Gál Ferenc: A filozófiai istenérvek értéke. Vigilia, 1966/129. — 11. Documenti 802. p. ......innixi patrimonio phil osophico perenniter valido.” — 12. Auq. Steuchus: De perenni philosophia lib. X. 1540, Lyon. III. Pál pápának ajánlva. Részletesebben ír erről H. Meyer: Einleitung in die Philosophie, Paderborn, 1962. II. Aufl. — 13. A modern fizika egyik legérdekesebb elmélete, amely Paul Dirac angol atomfizikus nevéhez fűződik. — 14. Documenti 1329. p. ,,Tech- nicae artes eo progrediuntur ut faciem terrae transforment.” — 15. A jelen sorok írójának tudomása van arról, hogy Teilhard filozófiai műveit Brazíliában egyes helyeken tankönyvül használják. BODA LÁSZLÓ 62
