Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 4. szám - FIGYELŐ - Lőrincz Imre: A liturgikus tér kialakítása
lésére valahol az oltártér közelében kívánják fölállítani. Régi templomok átrendezésekor nemegyszer az üresen maradt régi szentélybe állítják. Nincs olyan rendelkezés, amely újra megengedné a külön épületben lévő baptisztérium használatát. Ezért helyiségének a templom főtere felé nyitottnak, legfeljebb ráccsal elzárt- nak kell lennie. így a keresztelő kút mindenkor látható és a hivő közösség is követheti az ünnepélyes keresztelés menetét. Kiképzésénél ügyeljünk arra, hogy méreteivel és alakjával valóban jelképezze a megújító fürdőt. Igen jó, ha néhány lépcsőn lefelé lépve lehet megközelíteni, és keresztelés után belőle feljönni. Így érvényesülni tud a Krisztussal együtt való meghalás és föltámadás szimbolikája. Van hely, ahol állandóan folyó kút keretébe építik be, hogy az örök életre szökellő forrás jellege kitűnjék. A második keresztséggel, a bűnbánat szentségével kapcsolatban is hasonló szándék érvényesül. Annak is meg kell adni a maga méltó helyét, mégpedig a templom főterén kívül. Hogy hol, arra nézve nem lehet általános érvényű szabályt fölállítani. Vannak olyanok, akik a keresztelő kúttal együtt a bejárat közelében látnák szívesen, éppen a két szentség egymásra való vonatkozásai miatt is. Mások úgy látják, hogy ezzel is lehet az oltár felé közelíteni, de természetesen nem szembeszökő és ezért gátlást okozó helyre. Godfrey Diekmann hangoztatja, hogy a gyóntatószék ne legyen valami titkos, homályos kabin, hanem jelképezze a paruzia Krisztusának kegyelmi és bírói trónusát. Legyen benne a gyóntató oldalán annyi fény, hogy a hivő láthassa a föloldozás mozdulatát, a gyónó oldaláról pedig annyi, hogy a pap láthassa: felnőttel, vagy gyermekkel, férfival, vagy nővel van-e dolga. Mindenképpen legyen elég tágas a kényelmes üléshez, illetve térdepelés- hez, és legyen szellőztethető. Vannak annak a nézetnek is szószólói, hogy a gyóntatószék helyett gyóntató szoba álljon a gyónók rendelkezésére. Szerintük a gyóntatószék zártsága és homálya nyomasztólag és gátlólag hat sokakra. Képtelenek lesznek a kitárulkozásra, sőt teljesen elriadnak a gyónástól. A gyóntatószoba semmiesetre se legyen azonos a sekrestyével. Külön erre a célra szolgáló helyiségben álljon a gyóntatószék, illetve a gyónó térdeplője, s az a helyiség legyen derűs és barátságos. Az elmondottakat teljes mértékben csak egészen újonnan tervezett és épített templomban lehet megvalósítani. A mi égető problémánk viszont meglévő templomaink átrendezése. Mindkettőnek tudatában mégis az ideális állapot fölvázolásának útját választottam, hiszen egy-egy templom átrendezése annál tökéletesebb lesz, minél jobban megközelíti az eszményi állapotot. IRODALOM Constitutio de Sacra Liturgia. Róma 1963. dec. 4. - Dambeck, Franz: Die Neuordnung alter Kirchen. Christliche Kunstblätter Linz. 1966/3, 70-73. - Debuyst, Frédéric: Die Bedeutung religiöser Orte Chr. Kunstb. 1968/1. 17-18. - Debuyst, Kritische Gedanken zum Kirchenbau der Gegenwart, Das Münster, München, 1967/3. 185-190. - Diekmann, Godfrey Liturgischer Kirchenbau: Concilium, Einsiedeln- Mainz, 1965/2 10-114. - Dümmerling Ödön: A katolikus Egyház liturgikus reformjainak műszaki vonatkozású problémái. Budapest 1966. - Filthaut Theodor: Kirchenbau und Liturgiereform. Mainz, 1956. - Instructio ad executionem Constitutionis de Sacra Liturgia recte ordinanda. Roma 1964. szept. 26. Kablefeld, Heinrich: Wortgottesdienst und Kirchenbau; Chr. Kunstb. 1964/3. 86-88. Klostermann, Ferdinand: Kirche als Gemeinschaft. Chr. Kunstb. 1964/3. 83-85. - Lengeling, Emil Joseph: Der Ort der Taufspendung im Kirchenraum Chr. Kunstb. 1967/1. 1-4. - Die Bedeutung des Tabernakels im katholischen Kirchenraum, Lipcse 1967. - Lercaro bíboros 1965. jún. 30-án kelt levele a püspöki bizottságok elnökeihez. Notitiae 1965/3. — Lőrincz Imre: A megújuló liturgia temploma, Vigilia, Budapest 1967/2, 81-88. - Martimort, AiméGeorges: Handbuch der Liturgiewissenschaft. Lipcse, 196;. 1967. - Merkle, Hans Werner: Gedanken zum Kirchenbau: Chr. Kunstb. 1966/1, 15. - Muck, Herbert: Der Funktionsbereich für den Wortgottesdienst Chr. Kunstb. 1964/3. 91-96. - Die Gestaltung des Kirchenraumes nach der Liturgiereform, Münster, 1966. - Erneuerte Liturgie in alten Kirchen: Chr. Kunstb. 1966/3, 55-59. - Liturgie und Kirchenraum, in: Bibel und Liturgie 1965/6, 413-431. - Klosterneuburg. Ort und Form des Tabernakels: Chr. Kunstb. 1964/3, 97-102. - Sakralbau heute. Aschaffenburg, 1961. - Notitiae. A Liturgikus Konstitucio végrehajtásának irányítására alakult tanács havi lapja. Róma, 1965-től. - Radö Polikárp: Enchiridion Litur- gicum, Róma-Freiburg-Barcelona, 2. kiad. 1966. - Ua. Oltár, tabernákulum, keresztkút, Katolikus Szó, 1967. 8-9 sz. - Rombold, Günther: Raumqualitäten: Chr. Kunstb. 1964/3, 89-90. - Theologische Prinzipien des Kirchenbaues: Chr. Kunstb. 1966/3, 50-54. - Zum Problem des Sakralen und des Profanen: Chr. Kunstb. 1968/1, 1-5. - Rosner, Max: Konzil und Kirchenbau: Der Baumeister, München, 1966/1. LÖRINCZ IMRE 252
