Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 3. szám - FIGYELŐ - Vöröss Ferenc: Napjaink hitoktatási reformtörekvései
FIGYELŐ NAPJAINK HITOKTATÁSI REFORMTÖREKVÉSEI Azok a jelentős változások, amelyek az emberek életformájában és gondolkodásmódjában világszerte bekövetkeztek, szükségessé tették a hitoktatás gyakorlatának a felülvizsgálatát és a mai idők követelményeihez való alkalmazását is. Nem csekély feladat ez, hiszen - amint a II. Vatikáni Zsinat lelkipásztori konstitúciója írja - „a személy lelki világában a modern gyakorlati észjárás gyakran nincs egyensúlyban az elméleti igazsággal, gyakran képtelen arra, hogy felülkerekedjék ismeretei tömegén és azokat kielégítő szintézisbe foglalja. A gyakorlati hatékonyságra való törekvés és az erkölcsi lelkiismeret követelményei között nincs meg az egyensúly”. (Gaudium et spes 8.) Amellett „a gondolkodásmód és a struktúrák átalakulása gyakran - és elsősorban a fiatalokban - kétségeket ébreszt a hagyományos értékek iránt. Az új körülmények a vallási életet sem kímélik. . . egyre nagyobb tömegek szakítanak a vallás gyakorlatával. Isten és a vallás megtagadása vagy a gyakorlati közömbösség az elmúlt időkhöz mérten ma egyáltalán nem szokatlan s nem is csupán egyedi jelenség, gyakran egyenesen a tudományos haladás és valamiféle új humanizmus feltételének tekintik”. (Uo. 7.) A hitoktatás új rendjének kidolgozásánál messzemenően tekintetbe kell venni a modern lélektan különféle ágainak a megállapításait, az új pedagógiai elveket és módszereket, a kérügmatikus teológia szempontjait. Mindenekelőtt pedig szem előtt kell tartani a második Vatikáni Zsinat szellemét, krisztocentrikus és az aggiornamentöra beállított irányvonalát. Az olasz, francia, a holland és a québeci francia nyelvű egyházmegye hitoktatási reformkísérleteit elemezve azt látjuk, hogy a hitoktatás reformjával kapcsolatos törekvések három kérdés körül kristályosodtak ki: 1 2 3 1. Mi a hitoktatás feladata? 2. Mit tanítsunk, azaz mi legyen a hitoktatás anyaga? 3. Hogyan tanítsunk? - Milyen legyen a hittanítás új, korszerű módszere? Nyilvánvaló, hogy ezekre a kérdésekre nem lehetett feleletet adni máról holnapra. Az sok szakember közreműködését, több száz kísérlet és megfigyelés összegezését, az egész munka komoly megszervezését igényelte. A francia hitoktatási bizottság elnöke, Louis Ferrand toursi érsek a következő három pontban foglalta össze egy lényegesen új katekizmus megjelenésének előfeltételeit: 1. A hitoktatási utasítások kiadása (ez 1964- ben meg is jelent Directoire de pastoral caté- chétique címmel). 2. A hitoktatás egyházmegyei és országos irányításának a megszervezése. 3. Tervszerű felkészítés a szemináriumokban az új módszerű hitoktatásra. Csak ezeknek az előfeltételeknek a biztosítása után kerülhetett sor a közvetlen katekizmus-szerkesztő munkára. E munka bonyolultságának az illusztrálására álljon itt néhány adat: Midőn 1959-ben a francia püspöki kar a 9- II évesek, az ún. „cours moyen” (középfokú tanfolyam) részére készítendő új katekizmus szerkesztésére megbízást adott, hattagú munkaközösség látott munkához, s a kiadott kísérleti tankönyveket 2000 gyermek oktatásában próbálták ki. Az 1966-ban jóváhagyott harmadik tervezet, a Fonds obligatoire (kötelező alapvető anyag) alapján végül is hét munka- közösség kapott megbízást a püspöki kartól a katekizmus megírására, ezek közül négy ez év folyamán végez munkájával. Növelte a munka nehézségeit az a tény, hogy Franciaországban nemcsak életkorok szerint kell más és más hit- tankönyvet adni a növendékek kezébe, hanem aszerint is, hogy vallásos vagy elkeresztény- telenedett területen él-e a gyermek, katolikus iskolában rendszeres hitoktatásban vagy csak templomi katekézisben részesül. Olaszországban 1959. és 1963. között a hároméves scuola media (11-14 évesek) részére a szaléziánusok öttagú munkaközössége neves oktatási és nevelési szakemberek bevonásával szerkesztette meg az új kísérleti hittankönyveket. Ezeket a kísérleti tankönyveket 106 osztályban próbálták ki 94 központilag irányított hitoktató közreműködésével. Ezek rendszeres időközökben munkaértekezletekre gyűltek ösz- sze, és csak az ő tapasztalataik ismételt mérlegelése alapján készítette el az említett öttagú bizottság 1963. és 1966. között a tankönyvek végleges formáját. Hollandiában a sok vitát és vihart kiváltó kísérleti felnőtt katekizmus 1966. tavaszán történt megjelenését több mint négy éven át tartó tervszerű munka előzte meg. Abban nemcsak a felnőttek oktatására alapított nijmegeni kate- chetikai intézet lelkipásztor, teológus, pedagógus, pszichológus munkatársai vettek részt, hanem más világi személyek is. 182