Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 3. szám - Vas József: Egy százéves vita lezárása
Ezek után könnyen el lehet dönteni, hogy a több mint száz esztendeig tartó irodalmi vitában a szombathelyi hagyomány védelmezőinek van igaza. A Pannonhalmához fűződő Szent Márton kultusz pedig Nagy Károlyig vezethető vissza, aki száz évvel a magyarok honfoglalása előtt, az avarokon aratott győzelme emlékére kápolnát épített a Pannon-hegyre a keresztény seregek égi pártfogójának a tiszteletére. Nagy Károly korában (796-896) a tömegesen ide települő németek és szlávok buzgó Szent Márton tisztelők voltak. Tudták róla, hogy Pannóniának Savaria nevű városában született 316 táján, de a várost nem találták sehol, mert a rómaiak híres Claudia Savariá-)a 455-ben földrengés áldozata lett. A helye pedig közel négyszáz év távlatából a németek szemében csak romhalmaz: Steinamanger volt. Éppen ezért elfogadható, mert nincs ellentétben a történelmi tényekkel az a vélemény, hogy a hegyen épült Szent Márton-kápolna közelében valamelyik helységet Savarid-nak nevezte el a vallásos kegyelet. Ez a Savaria aztán a régitől valamilyen jelzővel megkülönböztetve belekerülhetett a német királyok okleveleibe. Közben megérkeztek a honfoglaló magyarok, akik között a kereszténység terjesztésével a Szent Márton- kultusz is gyökeret vert. Pannonhalma környékén a térítő papok legendákat beszéltek a népnek a püspök apai örökségéről, mondogatták, hogy imádkozni fel szokott menni a szent hegyre . . . stb. Ezek az évszázadok folyamán hagyománnyá merevülő legendák azonban a történelem ítélőszéke előtt nem állják meg a helyüket. Annak bizonyítására, hogy hol született Szent Márton, nem középkori legendákra és oklevelekre van szükség, hanem hiteles ókori adatokra és régészeti leletekre. Ezek pedig kizárólag Szombathely birtokában találhatók meg. JEGYZETEK i. Hist. erit. Ducum Hung. 231-6. - 2. Czinár Mór erről írta akadémiai székfoglalóját. Dank·? pedig a külföldi lapoknak is megküldte dolgozatát. Ezért lettek Szent Márton külföldi életrajzírói a Sabaria Siccá-hoz fűződő hagyomány védelmezői. - 3. Fuxhoffer, Monast. Pest. 1858. I, 23-30; Podhradczky József, Tudománytár, 1840. VII. 59; Zalka János, Religió, 1858. I, 205; Czinár, Ak. Ért. 1839. 516; Pokorny Frigyes, Szent Márton a Győr megyei Sabariában született. 1867; Dankó József, Magyar Sión, 1867. 881; Erdélyi László, A pannonhalmi főapátság tört. I, 191; Balogh Albin, Religió, 1913: 761; Mihályi Ernő, Szent István Emlékkönyv. II, 363. stb. — 4. Fejér, Cod. Dipl. I, 170—1. - 5. Fuxhoffer, Monast. I, 26. — 6. Gesta Hung. 50. fejezet, — 7. Erdélyi László, A pannonhalmi Főapátság tört. I, 197. A továbbiakban ezt a munkát Rt. Rendtörténet címen idézem. - 8. Fuxhoffer, i. m. 24. - 9. Uo. - 10. Fuxhoffer, i. m. 25. — II, Schoenwisner István, Antiquitates... 1791. 232. - 12. Bitnitz Lajos, Űj Magy. Múzeum, 1859. I, 491; Lakner Endre, Szent Márton toursi püspök valódi születéshelyének felderítése. 1865.; Balics Lajos, A kér. tört. hazánk mai területén... 1901. 123; Bendefy László, Vasi Sz. 1938: 165; Horváth T. Antal, Acta Sav. 1944/4; Paulovics István, Acta Sav. 1941/1, 4. stb. - 13. De vita B. Mart. 6. - 14. Hist. Franc. lib. I, X. - 15. Récsey Viktor, Pannónia római község, Győr, 1899; Arch. Ért. 1897; 193. - 16. Fejér, Cod. Dipl. i. h. - 17. Regnier-Rogács, Szent Márton élete 45. - 18. Erdélyi, i. h. - 19. Balics Lajos, i. m. 250. - 20. Anjoukori Okmt. VI, 38. - 21. Lovas Elemér, Pannonhalmi Sz. 1937: 33. - 22. Századok, 1901: 991-1008. - 23. Turul, 1913: 100-5. - 24· Szent László kori geszta... 1925. 45. - 25. Magyar Anonymus. 16. - 26. Fehér Ipoly, Győr megye és város 1874. 485. - 27. Lakner, i. m. 35-7. - 28. Mo. tört. földr. III, 537-562; II, 720, 29. - 29. Az adatokat Horváth T. Antal, Acta Sav. 4, 68-70. lapjairól vettem. - 30. Bendefy László, i. h. - 31. Paulovics István, Acta Sav. I, 10. - 32. Paulovics, i. m. IV, 10-1. / 165
