Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)

1968 / 3. szám - Vas József: Egy százéves vita lezárása

VAS JÓZSEF EGY SZÁZÉVES VITA LEZÁRÁSA A múlt század első felében a francia katolikusok nagy ünnepségeket rendeztek nem­zeti szentjük, Szent Márton toursi püspök tiszteletére születésének ezerötszázadik évfordulója alkalmából. De a magyar közvéleményt is élénken foglalkoztatta a kér­dés, hol született Szent Márton? A mai Szombathely őse, Claudia Savaria, vagy a Pannonhalma melletti Sabaria Sicca volt-e a püspök születési helye? A kérdés tisztázása heves irodalmi harcot robbantott ki, amely több mint száz esztendeig tar­tott. Befejezését a második világháború megakadályozta. Ma már azonban pontot tehetünk a végére. A Pannonhalma pártján állók elmélete arra a középkori hagyományra épül, amely szerint Nagy Károly 796 után az avarok felett aratott győzelmének emlékére kápol­nát épített a Pannonhegyre hazája nagy szentjének és a keresztény hadak égi párt­fogójának, Szent Mártonnak tiszteletére. Ehhez a hagyományhoz a történetíróink közül elsőnek Katona István (1732-1811) keresett bizonyítékokat [1]. Azt állította, hogy a Pannonhegy lábánál volt az ókorban egy Sabaria Sicca nevű helység. Sze­rinte ott született Szent Márton. Az adatok összegyűjtésére azonban Czinár Mór és Dankó József [2] vállalkozott. Czinárék és követőik [3] a külföldi források közül előszeretettel hivatkoztak Jámbor Lajos frank király (840), Arnulf császár (890), II. Ottó (977), III. Ottó (984) és II. Fülöp (1199) német királyok adományozó, illető­leg megerősítő okleveleire, amelyekben két Sabaria szerepel a salzburgi egyházmegyé­hez csatolt pannóniai helységek között: Sabaria civitas ad Rapam (Rabam) és Sa­baria Sicca [4]. Megragadta a figyelmüket néhány pápai bulla is (II. Paszkál 1102, III. Sándor 1175, III. Orbán 1187, 111. Ince 1216, IX. Gergely 1232), amelyek fel­sorolják a győri egyházmegye területén levő, de a bencés apát joghatósága alá tar­tozó egyházakat, és emlegetnek egy Szent Márton-templomot, amely Sabariá-ban volt Pannonhalma közelében: „In episcopatu Jauriensi ecclesia S. Martini in Saba­ria” [5]. Czinárék szerint a hazai kútfőkben is gyakran történik utalás egy Pannonhalma közelében levő Sabariá-ta. Anonymus [6] például azt írja, hogy Sabaria forrása, tehát a helység is, Szent Márton hegye, a mai Pannonhalma mellett volt, amelyet Erdélyi László [7] szerint az Imre-major és Tarján között, Ravazdtól keletre kell keresnünk. A Hartvik-legenda [8] pedig Szent Márton „imahelyéről és apai örökségéről” be­szél, amely a szent hegy lábánál terült el. Azt olvassuk benne, hogy amikor a püspök Pannóniában tartózkodott, szívesen időzött itten. Imádkozni fel szokott menni a hegyre, ahová később első szent királyunk monostort épített a tiszteletére. Burkoltan bár, de utal egy második Sabaria létezésére a küszini bencés apátság alapítólevele is, amely szerint az új monostort a pannonhalminak rendelik alá „Szent Márton tiszte­lete és pártfogása miatt, akinek itteni születésével dicsekszik Pannónia” [9]. Végül úgy látszik, hogy az Albeus-féle oklevél szintén feltételez egy Pannonhalma környé­kén levő Sabaria-1, mert azt írja, hogy Pannonhalma birtokainak „határa kiterjed egészen Sabariáig, ahol mint mondják, Szent Márton született...” [10]. A Szombathely javára írható bizonyítékokat elsőnek Schoenwisner István (1738- 1818), a város történetírója gyűjtötte össze [11]. Schoenwisner és követői [12] azt hangsúlyozzák, hogy Szent Márton 316 táján született. Születési helyének meghatá­rozásához tehát nem középkori, hanem ókori adatokra van szükség. Ezek pedig 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom