Teológia - Hittudományi Folyóirat 2. (1968)
1968 / 2. szám - Schram Ferenc: Búcsújárás Magyarországon
Ennyiben tudtunk a magyar búcsújárás legfontosabb vonásairól beszámolni, korántsem merítve ki természetesen a témát. Inkább csak a kereteket vázoltuk fel, melyet tartalommal minden egyes kegyhely maga tölt meg. Jelen időben írva fogalmaztuk meg mondanivalónkat, jóllehet, vannak olyan elemek is, melyek ma már nem élnek. Általában a századforduló idejét vettük alapul, nem lehettünk tekintettel a XVII. vagy XVIII. századokra, a történeti búcsújárásra. A paraszti életformából való kibontakozás és a mai élet által diktált tempó miatt a még a múlt században is háromnapos búcsújárások ma 36 órára, vagy még rövidebb időre zsugorodtak össze. A nagy tömegek azonban az őseink kitaposta szokások útján járva, ugyanúgy végzik kollektív imáikat, éneklik énekeiket, mint előttük bármelyik generáció. És még ma is bármelyik búcsújáró helyünkön végignézve az áhítatból, vezek- lési vágyból, lelki kielégülés okából összeverődött tömeget, önkéntelenül is Rosegger szavai jutnak eszünkbe: „Der Vater habe die Wallfahrt immer als Bussreise betrachtet und angetreten; Stadt dessen sei aber jedesmahl eine Vergnügungsfahrt daraus geworden, so sehr habe er sich im Verlauf an den schlechten Wegen die er antraf, an den wunden Füssen die er bekam; an dem stundenlangen Knien auf Sandkörnern und an dem Fasten gefreut” [19]. JEGYZETEK 1. Galanthai Estoras Pál: Az egész világon levő csudálatos boldogságos Szűz képeinek rövideden föl tét eredeti .. . Nagyszombat, 1690. — 2. Pl. 1731-ben Budaörsön Traub János budakeszi legény. L. Varga Géza Ernő: Makkos Mária, Bp. 1945. — 3. Pl. Hajós, melyet Dietelhofenből telepített németek hoztak 1752-ben. L. Lukácsy István: A hajósi csodaévő Mária-szobor és kegyhely története, Kalocsa, 1937. — 4. Pl. Mária-Sasváron Czobor Imréné Bakics Angyalka 1564-ben. L. Filó Károly: Mária-Sasvár búcsújáróhely, Bp. 1908. — 5. Zágráb mellett Remete, a máriavölgyi szobor másolata. L. Bálint Sándor: Egy régi horvát búcsújáróhely. Korunk Szava 1940. 13. sz. Eredetére 1. Estorás i. m. Ilyen az apatini is, mely az einsiedelni kegykép másolata. Ringholz, OWallfahrtsgeschichte... Freiburg, 1896. 176. — 6. Pl. Győr. L. Bálint Sándor: Magyar búcsú járóhelyek. Jelenkor 1940, III. 1. — 7. Ezeket összeállítja Szendrey Zsigmond: Magyar népmonda típusok és tipikus motívumok. Forrásmondák c. fejezetben. Ethnographia 1922, 58. — 8. L. Bálint Sándor: Orosz István egy magyar szentember. Bp. 1941. 201. — 9. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. I—III. Nagy-Várad, 1883—84. I. 164. — 10. Szándékosan írunk keresztet és nem feszületet, mert bár a corpus rajta van, a nép következetesen keresztnek mondja. — 11. Wlisloczki Henrik: Fára aggatott fogadalmi rongyok a magyar néphitben: Ethnographia 1894, 320. — Vajkai Aurél: Népi orvoslás a dunántúli búcsújáróhelyeken. Magyarságtudomány 1942. — 12. Novum Sidus Hungáriáé. Tyrnaviae, 1746. Középkori gyökereit 1.: Franz, Adolph: Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter. I—II. Freiburg, 1902. I. passim. — 13. Adatok a magyar búcsújárás néprajzához: Ethnographia 1939. — 14. Kovács, Paulus: Manuale Parochorum. Pest 1854. — 15. Fontes gratiarum Marianarum seu Historica Relatio de Imaginibus Miraculósis .. . Kassa 1743. — 16. Jordánszky, Alexius: Kurze Beschreibung der Gnadenbilder... im Königreiche Hungarn... Pressburg, 1836, — 17. Schaefer Jakab: A boldogságos Szűz Mária kegyhelyei Magyarországban, Bp. 1897. 18. Paulovits Sándor: Magyarország kegyhelyei és azok csodái, Bp. 1930. — 19. Rosegger, Peter: Mein Weltleben. Erinnerungen eines siebzigjährigen. 100
