Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)
1967 / 2. szám - FIGYELŐ - Majsay Mór: A betegek kenete egy első századbeli lemezen
Arpád-sarj volt, Szent Er '.ébethez hasonló nagy egyéniség, a szeretet apostola, a betegek, szegények, árvák és özvegyek tánru ,za.u Ünnepét augusztus 13-án üli a keleti egyház. Nem lehetne-e az ökumenizmus jegyében az ő tiszteletét valamiképpen meghonosítani hazánkban? Valószínűnek látszik, hogy a skizma abban az időben nem volt oly világos és tudatos dolog a hívők előtt, mint később. A magyar—bizánci kapcsolatok, összeházasodások mutatják, hogy ezt a kérdést fel lehet vetni. Sőt, Jegyzetek: 1 A Sacra Congregatio Rituum jóváhagyása 1964. ápr. 16-án kelt.- Az említett szerzők fontosabb művei közül kiemelkedik: D. Kniewald: A zágrábi érseki könyvtár MR 126. (XI. sz.) jelzésű Sacramentáriumának magyar rétege a MR 67. sz. zágrábi Breviárium (XIII. sz.) megvilágításában. Ford. Kü- hár Flóris. Pannonhalma, 1938. — Radó Polikárp: Libri liturgici manuscript! bibliothecarum Hungáriáé I. (II. kötet kéziratban) Bp., 1947. 3 Mezey: Szent István XIII. századi verses históriája c. tanulmánya a Magyar Századok c. (Bp., 1948) Horváth János-emlékkönyvben. 4 Mezey—Falvy: Codex Albensis, Graz —Bp., 1963. keleti szentek magyarországi tiszteletéről is vannak adataink, pl. Rilai szent Iván ereklyéi egy időben Esztergomban voltak. Talán a kalocsai főegyházmegye lehetne a híd ebben a vonatkozásban, mint évszázadokkal előbb. De ezek a gondolatok már messze visznek a megújított magyar Proprium értékelésétől ... A végzett munka így, önmagában is nagyon jelentős és értékes. Kritikai észrevételeinket inkább az esetleges tökéletesítés érdekében tettük. 5 I. Dankó: Vetus Hymn. Eccl. Hung. 218. 1. Pannonhalmi Rendtörténet VI/B. 410—415. 1. 6 Dreves: Anal. Hymnica. XLV/A kötetében a szövegkritikai kiadás. 7 Migne: PL XX, 159. 8 Fordítók: Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Sik Sándor, Radó Polikárp, Geréb László, Gerézdi Rábán, Csanád Béla. 9 Dreves: Ein Jahrtausend Lateinischer Hymnendichtung, Leipzig, 1909. II. 318. 1. 10 Szent István új miséjét lehetne bővíteni a „Corde voce mente pura” kezdetű sekvenciával és régi saját prefá- ciójával. 11 Szent Irénéről 1. Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság, Bp., 1953. 72—74. Csanád Béla A betegek kenete egy első századbeli lemezen Valószínűleg 1962 végén Heródes- korabeli négy olajmécsessel együtt egy 60/62 mm hosszú és 24 mm széles vékony ezüstlemezt találtak a Taamri- törzs beduinjai, akik annak idején a qumrani és murabbaati tekercsekre bukkantak. M. Baidun jeruzsálemi antiquarius szerint ezt a lemezt a 4 olajmécsessel együtt Téquah, „Tecoa” (Józs. 15, 19. görög) táján lelték, ahol az őskeresztény korban zsidó-keresztény helység volt. Ott mint Ámosz próféta (Ám. 1, 1) szülőföldjén ma is nyolcszögletű baptisztérium maradványai láthatók a próféta tiszteletére épült templom közelében. Ezt a lemezt 1963. jan. 10-én vette meg A. Spijkerman professzor, a jeruzsálemi Flagellatio-múzeum igazgatója. Így került már 1963 januárjában Emanuel Testa professzor kezébe. Kémiai kezelés után a mélyen bevésett betűket, jeleket és rajzokat jól ki lehetett venni, olvasni. E. Testa a zsidó-keresztény jelképek, írások és szokások szakembere, miként arról több mint 600 oldalas nagyalakú, bőven illusztrált műve tanúskodik. Címe ez: „II Simbolismo dei Giudeo-Cristiani” Gerusalemme, 1962. Professzortársával, J. T. Milik híres paleografussal együtt megállapították, hogy ez a zsidó-palesztinai írással, jelekkel és különböző rajzokkal tele vésett ezüstlemez nagyjában Kr. u. 70-től 130-ig származik, de benső kritériumok alapján 70 és 90 közt keletkezhetett, mert a 7. sor a véres áldozat megszűnését jelzi. 123
