Teológia - Hittudományi Folyóirat 1. (1967)

1967 / 2. szám - Félegyházy József: Nagy Lajos pécsi egyeteme, 1367

ugyanakkor Horváti Pál zágrábi püspökkel ő hozza Magyarországra a békekötési szerződés értelmében Velencétől kiszolgáltatott Remete Szent Pál-ereklyéket; — 1384-ben Erzsébet királyné főkancellárja, az év végén bíboros, de megmarad a pécsi püspökség adminisztrátorának; — 1387: lemarad az esztergomi érsekségről; 1399: birtokait királyi rendelkezésre lefoglalják; — 1401: jelen a Zsigmonddal Siklóson kötött megegyezésnél; — 1407 nyarán Zsigmond diplomáciai megbízatással Rómába küldi XIII. Gergely pápához, de ott megbetegedvén, hazajön, nem épül fel, meghal 1408. nov. 19. — Vö. Fügedi, PÉT, 103—107.

37 Békeji, i. m. 38—40.

38 Fejér, IX/4. 429—431.

39 Paulsen: Organisation der deutschen Universitäten im MA. In: Hist. Zeitschr. 1881. 432—435.

40 Csizmadia Andor: Galvano di Bologna pécsi működése és a középkori magyar jogi oktatás egyes kérdései. PÉT, 113.

41 Aug. Theiner: Monum. Vatic. S. Hungáriám illustr. II. 108.

42 Csizmadia, PET, 111.

43 Fraknói, i. m. I. 257. skk.

44 Fejér, IX/4. 429—431.

45 Erről ismét egy pápai bullából értesülünk, amelyet szintén magasabb bolognai fizetése érdekében eszközölt ki XI. Gergelytől. — Csizmadia, PÉT, 112.

4B Csizmadia, PÉT, 113—115.

47 Fr. M. déllé Colle: Storia... dello Studio di Padova. III. 47—50. — Békeji, i. m. 40.

48 XIII. Gergely rendelkezése szerint jelent ez meg egy gyűjteményes munkában, Velencében, 1584-ben.

49 A Cod. 2660-ban két kézirata: a) Casus qui iudicis arbitrio reliquuntur. —b) Tractatus de Decimis. — A Cod. 2683-ban öt kézirata: a) Repetitio in Glossa Opinionem. Cap. I. De constitutionibus. — b) Repetitio in cap. Gravis de restitutione spoliorum. — c) Repetitio super XLII. Deer. Greg. Lib. I. tit. XXIX. — d) De officio iudicis. — e) Opus compendiosum sive Contrarietates Glossarum. — Felsorolja Békeji, i. m. 40; teljesebben Csizmadia, PET, 116.

50 Delle Colle, i. m. III. 51.

51 Csizmadia, PET, 120.

52 Uo., 117.

53 Erről és a Libellus de dictamine-ről bővebben Makkai—Mezey: Árpád-kori és Anjou-kori levelek (1961), 37—79. és 291—304. — Továbbá Bónis György: Uzsai János Ars Notariája, Filol. Közi. 1961. 229—260. — Ua.: Az Ars Notaria, mint retorika és jogi tankönyv. Filol. Közi. 1963. 373—388.

54 Mezey, PÉT, 84.

54a Müncheni Staatsbibliothek. Jegyzet: Windberg 163b. Cod. lat. Mon. 22363b.

55 Közölve Monum. Vatic. Hungáriáé, Ser. I. tom. IV. 219—222; — 281—282; — 412—415.

56 Eseteiket, a fennmaradt vatikáni supplicatiók alapján, részletesen leírja Békeji, i. m. 41—43., mi azonban az áldozatot is követelő diákverekedéseket, ha adalékul szolgálnak is a szilaj magyar természethez, mint kulturális eseményt nem méltányoljuk, ezért tartózkodunk részletes ismertetésüktől.

57 Breviarium Rerum Hungaricarum Historico-Geographicum.

58 Közli Matth. Bél: Adparatus ad Hist. Hung. II. 105.

59 Amíg Gregoriáncz adata így hitelesnek vehető, nem fogadhatjuk bizalmunkba egyes későbbi íróknak a pécsi egyetemistákról szóló, pontos kerekszámú és ezzel gyanút ébresztő közléseit. Így Istvánji Miklós (tl615) már 2000 pécsi hallgatóról tud; a 18. század közepén pedig Szerdahelyi Gábor (Celebrium Hungáriáé Urbium et Oppidorum Chorographia c. művében, 1766. 269—270) e számot megduplázza: 4000 hallgatót említ! De forrásaikat nem nevezik meg (saját fantáziájuk az?), számadataik gyanút is ébresztenek, miért is részünkről közléseiket nem fogadjuk el.

60 Kavka, PÉT, 87—88.

61 Monum. Hist. Vniv. Pragensis I. 310. sk. — Kavka, PÉT, 88.

105

i