Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Benkő Antal: Értékeink összeütközése és rendje

felszínre. Ezek támogatásával nyerünk erőt, hogy szembe nézhessünk árnyoldalainkkal is. Ez nem jelent érzelgést imáinkban. Csak legyünk annak tudatában, hogy egyrészt testünk és lelkünk, egész mivoltunk egységének kell részt vennie az imában. A belső csend, az elcsitulás az ima elején a helyes értelemben vett "megelégedettség" jele és kifejezője lehet. Egyéb szükségleteink most nem zavarnak, bizonyos fokig "leépültek" és "kielégül- tek", tehát transzcendentális szükségleteink készen állnak az Istennel való találkozásra. Másrészt a lélektan megtanít arra, hogy akkor tudunk igazán szeretni, ha megéljük: szeretnek minket. Ezt az Istentől felénk áradó szere- tetet kell tehát táplálni magunkban, ha viszonozni akarjuk.

Éhes gyomorral nem lehet filozofálni. Csak akkor fordulhatunk nyugodtan társadalmi és transzcendentális szükségleteink kielégítése felé, ha a biológiai szint megkapta a nélkülözhetetlen anyagot. Másrészt értelmi és társadalmi értékeink erősítése csökkentheti ösztönös igényeink követe- lődzését. A felsőbb szintek elégedettsége pótolhat bizonyos hiányokat biológiai szinten. Ellenkezőleg is áll: Hiába akarja a kocsit hirtelen megállítani az, aki több mint száz kilométeres sebességgel száguld csúszós, jeges úton. Ha rálép a fékre, szinte biztosan az árokba fordul. Hasonlóképpen jár el az, aki felajzotta ösztöneit, és most erkölcsi vagy vallásos értékeivel akar parancsolni nekik. Előbb csökkenteni kell a sebességet, és ügyelni arra, hogy kanyargós az út!

Loyolai Szent Ignác mély pszichológiai érzéket árul eL, amikor azt tanítja, hogy lelki szárazság és nyugtalanság esetén ne változtassunk elhatározásainkon, életpályánkon, ne hozzunk fontos, életbe vágó döntéseket. Bár Istenre akarjuk irányítani tekintetünket, és vele is maradunk, hiányzik ebben az állapotban a lelki "megelégedettség", a lelki "nyugalom", a pozitív érzelmek. Ezek nélkül pedig nemigen vagyunk képesek valóban helyesen értékelni feladatainkat. Haladjunk tehát tovább a megkezdett úton. Amikor visszajött a napsütés, akkor vizsgáljuk meg, hogy mit kíván az Isten tőlünk. Érzelmeink pozitív (de nem túlfűtött!) beállítottsága tükröződik lelkünk nyugalmában. Ez egyik biztosítéka annak, hogy az objektív jót, értéket keressük, felismerjük és kövessük.

59