Szolgálat 88. (1990)

Tanulmányok - Szabó Ferenc: Materializmus és keresztény értékek

döntéshez. De az evangéliumból sem olvashatunk ki kész recepteket az egyéni vagy politikai döntésekhez; a konkrét szituáció, különböző értékek hívása, új problémák felmerülése a technika és az embertudományok folytán stb., újabb és újabb reflexióra ösztönzik a gondolkodókat../!? egyetemes alapelveknek vagy aszeretet alapelveinek konkrét alkalmazása mündig próba elé állít bennünket. Az isteni hívás és különböző értékek hívása, illetve a történelmi valóság kihívásai (a gonosz szellem kísértései) közepette kell előrehaladnunk a Lélek sugallatát (lelkiismeretünk szavát) követve, mindig készen a teljesebb (erkölcsi) igazság elfogadására és megvalósítására. Mindig tudva azt is, hogy a célt megcélozva is kevesebb az, amit megtettünk, mint amit akartunk.

# * *

Befejezésül idézem a Nem Hívők Titkársága 1983-as nemzetközi közvéleménykutatásának összefoglalását.16

Az egyház történelme során igyekszik találkozni minden emberrel és az egész emberiséggel, földi zarándoklásuk minden szakaszán. Az értékek keresése, amely oly drámaivá vált korunkban, a hívő számára azt jelenti, hogy az emberek lelkiismeretük mélyén, öntudatlanul is kapcsolatba kerülnek Istennel, hiszen az Igazságot keresik. Az egyház tudja, hogy az értékeket kereső embert "tudtán kívül is mintegy az Isten keze vezérli, azé az Istené, aki a mindenséget létben tartja, ő teszi a dolgokat azzá, amik" (GS 36). Azt vallja az egyház, hogy "a Szentlélek mindenkinek módot ad arra - Isten tudja, miképpen hogy a húsvét titkában részesedjék", hiszen minden jószándékú ember szívében "láthatatlan módon működik a kegyelem" (GS 22).

Ezért a keresztények keresik a párbeszédet minden emberrel, hívőkkel és nem hívőkkel egyaránt, magukévá téve az emberek örömét és reményét, szomorúságát és gondját (vö. GS 1). A párbeszéd alapja maga az ember (vö. GS 12), a maga egységében és teljességében, aki test és lélek, akinek szíve és lelkiismerete, értelme és akarata van (GS 3), aki Isten képmása és Istennel való életközösségre hivatott Krisztusban (GS I. rész, 1. fejezet).

A keresztények és nem hívők között az egyetértés és az együttműködés akkor válik lehetővé, amikor közösen elismerik az emberi személy méltóságát, amikor a társadalmi igazságosság, a személyes szabadság és szolidaritás, az életminőség, valamint a népek közötti béke és kiengesztelődés, az elnyomott és szegény országok megsegítése, a kisebbségek jogainak és a nemzeti kultúrák védelmének értékeit, vagy az orvosi etika és környe40